Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)

Varga Zsuzsanna: Érdek, érdekeltség, érdekérvényesítés a termelőszövetkezetekben, különös tekintettel a zalai szövetkezetekre. 1956-1958

Elsőként azt a racionalizálási kampányt szükséges megemlíteni, melyet 1957 elején a Minisztertanács Tanácsi Főosztálya a FM beleegyezésével hajtott végre, s amelynek következtében a megyei és járási tanácsok mezőgazdasági osztályain a termelőszövetkezeti apparátust úgyszólván teljesen megszüntették.43 Országosan a megyei mezőgazdasági igazgatóságok létszáma 69,1 %-kal, ezen belül a termelőszövetkezeti apparátus 72,3 %-kal csökkent. A járási mezőgazdasági osztályok létszáma 66,7 %-kal, s ezen belül a termelőszövetkezeti apparátus 80,8 %-kal csökkent.44 Zala megyében a mezőgazdasági szakigazgatási szervek helyzete az országos átlagszámokhoz hasonló képet mutatott.45

A lecsökkent létszámú, sok esetben szakmailag is meggyengült megyei, járási mezőgazdasági osztályok tevékenységét meglehetős passzivitás jellemezte. Munkájukban erőtlen volt az ellenőrző, irányító és fegyelmező tevékenység. E szituációt vizsgálva az alábbi tényezőkre kell figyelmet fordítani. 1957 első felében az élénk agrárpolitikai viták közepette a párt- és tanácsszervek még nem látták világosan, milyen irányvonalhoz igazodjanak.46 Érdekes módon azonban az 1957 nyári agrárhatározatok (az országos pártértekezlet határozata, agrártézisek, a PB augusztusi termelőszövetkezeti határozata) után sem nőtt meg az aktivitásuk.47

elnöke felszólalásából való az alábbi idézet: „Helytelen volt eddig, hogy a szövetkezeteknek mindent meg akartunk szabni, most viszont hónapok múlnak el, hogy feléjük se megyünk, a maguk elgondolása szerint cselekszenek. ’’ A Magyar Nemzeti Bank (MNB) zalaegerszegi fiókjának vezetője pedig abban jelölte meg a tsz-ekkel kapcsolatos legfőbb problémát, hogy „öt hónap óta senki sem irányítja őket.” (ZML MSZMP ir. 1. f. 1957. 30. ő. e. Az MSZMP agrárpolitikai téziseinek Zala megyei vitájáról készült jelentések, feljegyzések.) E probléma még 1958 elején is előkerült a Megyei Pártbizottság ülésén, annak kimondásával, hogy a megyei, járási párt- és tanácsszervek passzivitása atsz-ek irányában egészen 1957 őszéig érvényesült. (ZML MSZMP ir. 1. f. 1958. 2. ő. e. Jegyzőkönyv az MSZMP Zala Megyei Bizottságának 1958. január 21-i üléséről.)

43 Népszabadság, 1957. 91. sz. (április 18.) Racionalizálás vagy „szakembertelenítés”; Gazdasági Figyelő, 1957. 14. sz. (augusztus 1.) Hogyan foglalkoznak a termelőszövetkezetekkel a tanácsok?

44 MOL MDP-MSZMP ir. 288. f. 28/1957/2. ő. e. Jelentés az Intéző Bizottság számára a termelőszövetkezeti mozgalom helyzetéről. 1957. május 29.

45 ZML MSZMP ir. 1. f. 1957. 29. ő. e. Jelentés a Zala Megyei Tanács VB Mezőgazdasági Osztály 1957-ban végzett munkájáról. 1958. január 21.

46 MÓL MDP-MSZMP ir. 288. f. 28/1957/3. ő. e. Jelentés a Titkárság számára az Agrártézisek vitáinak és végrehajtásának eddigi tapasztalatairól. (Fehér Lajos) 1957. november 11.

47 ZML MSZMP ir. 1. f. 1958. 2. ő. e. „A pártszervezetek és állami szerveink az ellenforradalom utáni közvetlen időben nem tudtak megfelelő segítséget adni a termelőszövetkezeteknek, elfoglalta őket az ellenforradalom szétverése és saját soraik rendezése. Azonban a kérdésben a megyei és járási párt- és tanácsszerveink az elmúlt év (1957) 111. negyedévéig tétovázást és megalkuvó politi373