Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)
Varga Zsuzsanna: Érdek, érdekeltség, érdekérvényesítés a termelőszövetkezetekben, különös tekintettel a zalai szövetkezetekre. 1956-1958
ban a termelés fejlesztése és ennek kell alárendelni a szövetkezeti mozgalom fejlődését is. ”27 A válságos szituációba jutott termelőszövetkezeti mozgalom vizsgálata kapcsán nem álltak meg a felszíni tünetek regisztrálásánál, hanem a problémák mélyrétegeibe hatolva az alábbi következtetésekre jutottak: „...Sajnos termelőszövetkezeteink többsége az egyéni paraszt gazdaságokkal szemben kevesebbet termel, kisebb az áruértékesítésük, alacsonyabb a jövedelmük és több a bürokratikus megkötöttségük. ”28 Mindezekhez még az alábbi radikális megállapítás társult: „A továbbiakban nem szabad mechanikusan követnünk a Szovjetunió kolhozépítési gyakorlatát, hanem figyelembe kell venni sajátos viszonyainkat, ...a szövetkezés hazai hagyományait. ”29 A tennivalók meghatározásánál mind a tsz-ek, mind az egyéni termelők vonatkozásában a termelési biztonság és az anyagi érdekeltség megteremtését tartották a legfontosabbnak s egyúttal a leginkább sürgetőnek is: „A termelők anyagi érdekeltségének biztosítása érdekében a legfontosabb kérdés a jelenlegi árrendszer ésszerű megváltoztatása, továbbá a begyűjtés adójellegének fokozatos megszüntetése útján, a kötelező beadási rendszer megszüntetése. ”30 1956 őszének vidéki történései csak néhány évvel ezelőtt kerültek be a történeti kutatás vizsgálódási körébe. Ugyanakkor a megszaporodó konferencia - előadások, tanulmányok döntően az eseménytörténetre koncentráltak.31 Kevés figyelem irányult eddig arra, hogy a kormány mezőgazdasági vonatkozású intézkedéseire hogyan reagáltak az agrárnépesség különböző csoportjai.32 Jelen ta27 MOL MDP-MSZMP ir. 288. f. 28/1957/5. 6. e. 28 Uo. 31 Béres Katalin. Egy zalai kisfalu a forradalom idején - Ozmánbük 1956. In: ’56 Zalában (A forradalom eseményeinek Zala megyei dokumentumai 1956-1958) Zalai Gyűjtemény 40., Zalaegerszeg, 1996, 7-17. p. Magyar Bálint'. 1956 és a magyar falu. Medvetánc, 1988. 2-3. sz. 207-212. p.; ’56 vidéken (Zalaegerszegen, 1991. november 13-án rendezett Levéltári Napon elhangzott előadások) Zalaegerszeg, 1992.; A vidék forradalma (Az 1991. október 22-én Debrecenben rendezett konferencia előadásai) Debrecen, 1992. 32 Az agrárpolitika eszközrendszerében 1956 végén, 1957 elején az alábbi főbb változások történtek. A kötelező beszolgáltatás eltörlése, áttérés a felvásárlási rendszerre s ehhez új mezőgazda- sági árrendszer felállítása. A kötelező vetési tervek, valamint az értékesítési kényszer megszüntetése. A tűz- és a jégbiztosítás kötelező jellegének eltörlése. A mezőgazdaság-fejlesztési járulék felszámolása. A föld adásvételének korlátozott engedélyezése. Szövetkezetpolitikai változások: a kilépések engedélyezése, a szövetkezeti önállóság erősítése, stb. A gépállomások önálló, vállalati 369
