Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)

Csomor Erzsébet: Ludovikás tisztből nemzetőr-parancsnok. Portré-vázlat Orbán Nándorról, Nagykanizsa 1956-os nemzetőr-parancsnokáról

megyében való tartózkodása veszélyt jelenthet a közrendre, őket a megye területéről a BHÖ. [Hatályos anyagi büntetőjogi szabályok hivatalos összeállítása] 11. Pont 5. Bek[ezdés], illetőleg a Btá. [Büntető-törvénykönyv általános részéről] 45. §. kiutasította azzal, hogy itt még ideiglenesen sem tartózkodhatnak. ”54 - olvashatjuk az első fokon hozott ítélet indoklásában. A vaskos peranyag tárgyalási jegyzőkönyve 184 oldalt tesz ki, az ítélet 21 oldal. A perben 74 tanút - közöttük 13 diákot - hallgattak ki.

Az ítélet a „független” bírói munka szellemét, azt a tipikus bírói szemléletet tükrözi amit a Zala Megyei Ügyészség jelentésében így fogalmazott meg: „Osztályharcos bűnüldözéssel oda kell hatni, hogy valamennyi bűncselekményt elkövető ellenforradalmárt, vagy ellenforradalmi uszítót bíróságaink megfelelő marasztaló ítélettel megbélyegezzenek. ”55

A Legfelsőbb Bíróság, a dr. Egyed Lajos elnökletével, 1958. január 24-én tartott fellebbezési tárgyaláson Orbán Nándor börtönbüntetését 10 évre csökkentette és mellőzte a kiutasításból álló mellékbüntetést. A II. és III. rendű vádlott esetében is mérsékelte az első fokon meghozott ítéletet, illetve a II. rendű vádlott Rimay Bélának is elengedte a mellékbüntetést. A IV. rendű vádlott első fokon hozott ítéletét helyben hagyta.

A fellebbviteli tárgyalással egy időben a honvédelmi miniszter Orbán Nándort az 1958. február 25-én kelt parancsával lefokozta tartalékos honvéddé.

Az ítélet kihirdetése a következő szavakkal zárult: „Mindezek a büntetések intő figyelmeztetésül kell, hogy szolgáljanak a Nagykanizsán még meglévő és államrendünket burkoltan vagy nyíltan támadó elemeknek, kihangsúlyozva azt, hogy ellenforradalmi bűncselekmények elkövetőivel szemben a bíróságok a törvény szigorát fogják alkalmazni. ”56

Az erőszak és az elnyomás eszköze mindig az elszigetelés, elhallgattatás volt. Orbán Nándor büntetését jórészt a márianosztrai börtönben töltötte. Ez a fogház az ún. osztályidegenek - katonatisztek, csendőrök, földbirtokosok - fogháza volt. Márianosztrán a börtönőrök részéről a gyűlölködők létszáma lényegesen több volt, mint másutt. Egyes elbeszélések szerint a fogházban valaha ki volt írva, „Ne csak őrizd, gyűlöld is őket.”57

A családdal a kapcsolatot évi két 30 perces látogatás és nyílt levelezőlapon engedélyezett levélírás jelentette. „Osztályidegen” rabtársaival dolgozott a börtön kötélfonó üzemében, ahol teljesítménye a 100 %-1 is elérte, azt esetenként túl is haladta. Ezért kedvezményben részesült, ami egy kettős beszélőt, egy soron kí54 ZML ZMB ir. B.429/1957. ítélet 20. p.

55 ZML Zala Megyei Ügyészség 1957. Ig.II./9. IV. negyedévi jelentés.

56 ZML ZMB ir. B.429/1957. ítélet 20-21. p.

57 Huszár Tibor: Bibó István. Debrecen, 1989, 175. p.

356