Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)
Káli Csaba: Az 1945. évi nemzetgyűlési választások Zalában
nem túl jellemző módon. A negatív rekordot Garabonc állította be a nagykanizsai járásból 59,34 %-kal, míg a többiek túlnyomórészt 70 % felett produkáltak. A nők és férfiak szavazati aránya a pártszimpátiák különbözősége mellett a háborús események miatt kaphatott releváns statisztikai szerepet. A megyében - és egyben a választókerületben - a választói névjegyzékbe felvettek alapján 1000 férfira 1252 nő jutott. A leadott szavazatok száma alapján arányuk: 1,238, míg kizárólag az érvényes szavazatokat figyelembe véve: 1,24. A férfiak tehát nagyobb szavazati hajlandóságot mutattak, amit a több érvénytelen szavazatukkal kissé lerontottak.80 A járások közül a nemek közötti legnagyobb különbség a választói névjegyzékben felvettek alapján a keszthelyi (1,446)81, míg az érvényesen leadott szavazatok alapján a balatonfürediben (1,451) adódott. Mindkét szempontból a legkisebb differencia a zalaszentgróti járásban alakult ki 0,971 és 0,991-es értékekkel. Ebből következően itt a férfiak voltak többségben, ami járási szinten az országban egyedülálló volt.82 Összehasonlítva a névjegyzékbe felvett és az érvényesen leadott női - férfi szavazati hányadosokat, azt tapasztaljuk, hogy a megye 11 járásából 7-ben a férfiak nagyobb hajlandóságot mutattak a szavazásra, mint a nők. Érdekes módon azonban a járásonkénti női - férfi aránysorrend, egyik előbb vizsgált szempontból sem fedi a nemek által jellegzetesen előnyben részeltetett pártok járási sorrendjét, melynek okaira a pártok részletes eredményleírásakor visszatérünk. A női - férfi szavazatarányok pártonként megoszlása ellenben szoros korrelációt mutat a jellegzetes nemi preferá- ciókkal. Ennek megfelelően az NPP megyei arányszáma 0,918 (ami azt jelenti, hogy 1000 férfiéra 918 női NPP szavazat jutott), PDP-é 1,03, az MKP-é 0,788, a Kisgazdapárté 1,377, míg a szociáldemokraták esetében ez a szám, a baloldali trendnek megfelelően — de azon belül a legkiegyenlítettebben - 0,974 volt. A részvételi arány és a nemek közötti szavazatok megoszlásának problematikája után azt fogjuk vizsgálni, hogy milyen tényezők, milyen fontossági sorrendben alakították egy-egy település vagy térség megyei vagy járási átlagtól eltérő választási eredményét. A Nemzeti Parasztpárt országosan 6,87 %-ot kapott, míg Zalában ennél valamivel kevesebbet, 5,17 %-ot. Kiemelkedő eredményt ért el a balatonfüredi járásban (11,37 %) és igen jól szerepelt a megyeszékhelyen is (7,45 %). Ezen kívül 80 A választójogi törvény, a rögzített szavazattal - 12 000 - elérhető mandátumai miatt, annak a pártnak kedvezett, amelynek tábora nagyobb szavazati hajlandóságot mutatott. Mivel ebben a nemek között is különbség volt, így a férfiak által jobban preferált munkáspártoknak ez a rendszer kifejezetten jól jött. 81 Még ennél is nagyobb volt Nagykanizsa városában ez az aránytalanság (1,463), amely egy ekkora település esetében nagyon feltűnő és elgondolkoztató. 82 PIL 283/38. f. 16. ő. e. Faragó-féle statisztika, a zalaszentgróti járás adatai. 318
