Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)

Bilkei Irén: Zala megye nemessége a Mohács utáni két évtizedben

bekövezett haláláig viselte. Befolyása Zala megyére kiterjedt birtokai mellett familiárisain keresztül is érvényesült.34

A két király pártharcait követő belső háborúkban az ország területén, így Zalában is elrendeződtek a legnagyobb birtoktestek, kialakultak az új nagybirtokos famíliák. A középkori Zala egy részét 4 nagybirtok foglalta el, délen a Szécsiek, az Alsólendvai Bánfíyak és a - Czilleiek helyére lépő - Csáktornyái Emuszt János, a megye nyugati részén pedig a Kanizsaiak birtokai feküdtek.35 A vizsgálódásba bevont oklevelek tanúsága szerint az 1526 utáni két évtizedben a nagybirtokokban az alábbi változások történtek.

A birtoklás folyamatos az Alsólendvai Bánffy család esetében. (Az is marad egészen a család kihalásáig.) Folyamatosnak tekinthetjük a Kanizsai uradalom birtoklását is. Mint ezt fentebb láttuk, Orsolya kezével 1534-ben ez Nádasdy Tamásé lett. A Csáktornyái uradalmat az Ernuszt família kihalása után Zrínyi Miklós szerezte meg. A szécsi birtokok egy részét Szécsi Tamás özvegye, Székely Magdolna tartotta kézben, majd házasság révén kerültek Salm Miklóshoz, Ferdinánd hadvezéréhez.36 A nagybirtokok ill. birtokosok Mohács utáni mobilitása tehát részben Zalát is érintette.37

A közepes méretű birtokok urai közül elsőként a veszprémi püspök említendő. A Jagelló-korban a Szécsieknek elzálogosított Egerszeg és Nova oppidumokat és tartozékaikat Várdai Pál visszaváltotta és ezután egészen a XVIIE századig folyamatosan a püspökség birtokai voltak.38

A megye nagy részét Mohács után is azok a jómódú középnemes famíliák tartották birtokukban, akik a középkor folyamán. Holub József történeti munkájában39 megjelenő birtokos nemesek neveit a Mohács utáni hiteleshelyi oklevelekben is viszontlátjuk. A Bajnai Both, Szántói Botka, Büki, Csány, Csérnél, Isebori Dely, Ebergényi, Egri, Pölöskei Eördögh, Berekszói Hagymás, Hásságyi, Hertelendi, Hetyei, Kányaföldi Kerecsenyi, Tóti Lengyel, Monthor, Ormándi, Hetési Pethe, Gersei Pethő, Csébi Pogány, Szabari Püspök, Rajki, Ákosházi Sár34 Komoróczy György: Nádasdy Tamás és a XVI. századi magyar nagybirtok gazdálkodása. Budapest, 1932.

35 Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában III. köt. Budapest, 1897, 2-8. p.

36 Maksay 1990. 929-932. p.

37 Fügedi Erik: A 15. századi magyar arisztokrácia mobilitása. Történeti Statisztikai Kötetek. Budapest, 1970.

38 Bilkei Irén: Egerszeg mezőváros lakói 1524-ben. In: Zalaegerszeg évszázadai. Várostörténeti tanulmányok. (Szerk. Kapiller Imre) Zalaegerszeg, 1997, 134. p.

39 Holub József: Zala megye története a középkorban. Pécs, 1929.

28