Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)

Vonyó József: Bethlen István választási beszédei Nagykanizsán. 1935. március 17., 24.

Én meggyőződéseimet annak idején debreceni választóim előtt ezelőtt másfél esztendővel egy beszédben kifejtettem,49 amely akkor és abban az időben meglehetős feltűnést keltett és a gazdaközönség részéről is többé-kevésbé helyeslésre talált. A kormány azonban abban az időben sem nyilatkozott, az új stílust követte, és csak abból vettem észre, hogy nem helyesli felfogásomat, hogy nem én, hanem a pénzügyminiszter úr50 kapott első osztályú kitüntetést és ezért ennek a beszédnek konzekvenciáit magára nézve nem vonta le. Debreceni beszélgetésemben mindenekelőtt kifejtettem azt, hogy a gazdasági bajoknak a valódi oka az az árzuhanás, amely a mezőgazdasági cikkeknél bekövetkezett és hogy ugyanakkor Amerika részéről és más hitelező államok részéről felmondták a rövid lejáratú hiteleket, amelyek az európai piacon voltak elhelyezve, úgyszólván egy rön indult meg, egy megrohanása az adós államoknak, akik ilyennel szemben nem voltak abban a helyzetben, hogy rövid lejáratú adósságukat visszafizethessék. Ezután következett, hogy egymás után először Németországban, azután Ausztriában, végre nálunk, hogy ez a megrohanás katasztrofális következményekkel ne járjon, kénytelen volt a kormány szigorú rendszabályokhoz nyúlni és a deviza- forgalmat korlátozni. A mezőgazdasági cikkek árzuhanása a mezőgazdaságra nézve és ezt az üzemet folytatók részére lehetetlenné, elviselhetetlenné tette azokat a terheket, amelyek a maguk egészében régiek maradtak, elviselhetetlenné tette az adósságok kamatait, az adózásnak a mérvét, amely boldogabb időkben, amikor magasabbak voltak az árak, a mezőgazdasági cikkek és termények terén elviselhetők voltak, és elviselhetetlenné tette az iparcikkek árait is, amelyek csak lassan és vontatva követték a zuhanó mezőgazdasági cikkek árait és sok tekintetben ma is sokkal magasabban állanak, mint azok. Ennek következménye az lett, hogy amikor a mezőgazdaság ilyen bajokba került, bajba került a kisiparos, a kereskedő. Lecsökkent a forgalom, az államháztartás egyensúlya megbolygató- dott, mert hiszen az államháztartás bevételi oldalán olyan adónemek szerepeltek, amelyek egyenesen függvényei a forgalomnak, a gazdasági prosperitásnak, mint például a forgalmi adó, fogyasztási adók, a vámjövedék bevételei, amelyek jól menő forgalom esetén a gazdák, iparosok, kereskedők, termelők révén magas bevételeket biztosítanak az államnak. A forgalom azonban lecsökkent, így lecsökkentek az államnak a bevételei. A kiadások viszont a régiek maradván, felborult az államháztartás egyensúlya is. Van azonban más következménye is. Minthogy mezőgazdasági cikkeket viszünk ki, az árak zuhanása maga után vonta a kereskedelmi fizetési mérlegünk egyensúlyának megbomlását is. Ennek volt a

49 Bethlen 1934. január 28-án debreceni képviselői beszámolójában bírálta a Gömbös-kormány bel- és gazdaságpolitikáját. (Kónya 1968. 111-112. p.)

50 Imrédy Béla.

287