Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)
Vonyó József: Bethlen István választási beszédei Nagykanizsán. 1935. március 17., 24.
szebbmenő világnézet. És új stílus volt mindenütt, amerre csak néztem és természetes, hogy én ezekkel szintén nem értettem egyet. Tárgyalások folytak a kormány és a független kisgazdapárt között,33 mely nevét onnan nyerte, hogy egyébként teljesen független a kisgazdáktól, mely párthoz a kisgazdáknak semmi közük nincsen. A tárgyalások a parlamenti harcok enyhítésére irányultak. Ekkor került nyilvánosságra a választójogi törvényjavaslat első tervezete, valamint a kisgazdapárt vezérének34 bizalmas elgondolásai, melyek úgy viszonyultak egymáshoz, mint a törvényjavaslat az indokláshoz. Ezeknek az elgondolásoknak a mélyén az rejlett, hogy 1920-ban az ellenforradalom nem érte el célját, mert én politikámmal helyreállítottam a közrendet, a jogbiztonságot és biztonságot teremtettem a gazdasági életben is. Ezek a bizalmi elgondolások mind azzal a jelszóval kerültek a közéletbe, hogy új helyzetet kell teremteni a magyar pártpolitikában. Ekkor újra felvetődött a kérdés a miniszterelnök úrban, hogy nem volna-e egy új pártalakításra szükség, amelyből a velem hasonló gondolkodásúaknak kifelé volna mutatandó az út. Kellett ugyanis néki a régi fajvédő párt vezérkara, a független kisgazdapárt és a keresztény pártnak Wolf vezetése alatt álló hívei.35 Tisztában voltam azzal, hogy a fajvédő párt a közbiztonság alapjait nem képezheti és amit én 10 év alatt megalkottam, annak még a hírmondója sem marad meg. Ekkor kénytelen voltam a tárgyalásokat felvenni, hogy tisztán láthassak mindent. Megkértem ekkor a miniszterelnök urat, beszéljen nyíltan, mert hallgatása még a kimondott szónál is rosszabb volt, mert ezek izgatták a közvéleményt. Nekem fel kellett vennem a küzdelmet, hogy láthassam a tiszta helyzetet. Kértem a párt vezetőségének36 összehívását, de természetesen ez nem történt meg. Próbálkoztam mindennel, míg végül a Kormányzó Úr előtt kértem az ügyek tisztázá33 Gömbös Bethlen kiszorítása érdekében Eckhardt Tiborral és Ulain Ferenccel, a Független Kisgazdapárt (egykori fajvédő) vezetőivel szövetkezett. A Marseille-i merénylet tárgyalása idején Eckhardtot nevezték ki Magyarország népszövetségi fődelegátusává. (Lásd Kónya 1968. 99-124., 128-136., 141-148. p.) 34 Eckhardt Tibor. 35 Wolff Károly a Keresztény Községi Párt vezetője. Wolff 1919-től a keresztény pártok szélső- jobboldali csoportosulásainak egyik vezetője. 1935 elején a politikai erőviszonyok megváltoztatása érdekében Wolff szorosan együttműködött a NÉP vezetésével, egyes korabeli megfigyelők miniszteri kinevezését is várták. (Lásd Kónya 1968. 133-136. p.) 36 A NÉP szűkebb vezető szervei közül Bethlen hívei a pártvezetőségben őriztek meg pozíciókat. A párt irányítása azonban a háromtagú pártelnökség kezébe került, melyben csak Gömbös, a pártvezér, illetve két feltétlen híve, Sztranyavszky Sándor országos elnök és Marton Béla ügyvezető főtitkár vett részt. (Vonyó 1984. 789-790., 796. p.) 278