Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)
Németh László: A nagykanizsai Munka Szabadkőműves-páholy története 1890-1920
feleljen s a szabadkőműves i kötelességek hűséges teljesítésére a fogadalmat nyugodt lelkiismerettel, saját szabad és független akaratából letehesse. ”77 A szabadkőművesség exkluzív jellegéből adódóan nem beszélhetünk tömeges páholytagságról, így a Munka páholy tagsága is átlagosan 60-70 körül mozgott. A létszám egyenletesen gyarapodott, évente 3-5 új tagot avattak szabadkőművessé. A kiválások száma minimális, az okok között a városból való elköltözés vagy a hanyag látogatás miatti kizárás szerepelt. A páholytagok legnagyobb része nagykanizsai polgár volt, csak néhányan származtak távolabbi településről, Zalaegerszegről, Keszthelyről, Alsólendváról, Csáktornyáról. A páholy vonzáskörzetéhez tartozott még a Balaton-felvidék és néhány közeli falu, de a tagság összetétele azt mutatja, hogy elsődlegesen urbánus szervezetről van szó. A páholytagok jelentős részének a foglalkozása is a városhoz köthető. Nagy számban voltak jelen a szabadfoglalkozású értelmiségiek, a kereskedő réteg és a városi hivatali apparátus tagjai. Képviseltette magát még a magyar társadalom hagyományos tulajdonosi rétege, a földbirtokosság is. A páholy anyakönyve78 lehetőséget ad arra, hogy megvizsgáljuk a páholytagok foglalkozási összetételét. A társadalmi-foglalkozási csoportok meghatározásánál Gál Róbert Iván kategóriáit követtem.79 Ez alapján a következő 7 foglalkozási főcsoportot állítottam fel: A tulajdonosi kategóriába a kereskedőket, a földbirtokosokat és a gyógyszerészeket soroltam, így ebbe a foglalkozási főcsoportba 22 páholytag került. A felső vállalati vezetők csoportját a gyárigazgatók alkották (6 fő). A gazdasági tisztviselők közé tartozik a 7 banktisztviselő és a 3 magánhivatalnok. Az alkalmazott értelmiségi kategóriába az állami alkalmazású mérnökök, valamint az elemi- és középiskolai tanárok sorolhatók, számuk összesen 22 fő. A szabadfoglalkozású értelmiségiek csoportja a legnépesebb, ahová 24 ügyvéd, újságíró és művész 77 Huszonöt év a királyi művészet szolgálatában. Gelléri Mór szabadkőművesi dolgozatainak gyűjteményes kiadása 1880-1905. Budapest, é. n., 455. p. 78 MOL P 1107. A Munka páholy anyakönyve. 79 Gál Róbert Iván: A dualizmuskori szabadkőművesség foglalkozási összetétele. In: Rendi társadalom - Polgári társadalom I. Társadalomtörténeti módszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986, 54-64. p. 1. Tulajdonos 2. Felső vállalati vezető 3. Gazdasági tisztviselő 4. Alkalmazott értelmiség 5. Szabad foglalkozású értelmiség 6. Közigazgatási tisztviselő 7. Egyéb 256
