Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)
Németh László: A nagykanizsai Munka Szabadkőműves-páholy története 1890-1920
a vagyoni és társadalmi viszonyok rendezetlenségei, a tőke telhetetlensége és a munkások türelmetlensége és elkeseredettsége. ”67 A törvényhozásban folyó munka befolyásolásán túl a szabadkőművesek a kormányzati szinten meglevő kapcsolataikat szervezetük megvédésére is felhasználták. A kanizsai páholy 1918 áprilisában a Symbolikus Nagypáholyhoz fordult segítségért,68 mivel a kanizsai rendőrkapitány felszólította őket, hogy mutassák be alapszabályukat, tisztviselőik nevét és tagnévsorukat. E bizalmatlan gesztusra a Symbolikus Nagypáholy azonnal érintkezésbe lépett a szabadkőműves Bosnyák Zoltán államtitkárral, aki a Zala megyei főispán fivére volt. Bosnyák Géza főispán figyelmeztette a rendőrkapitányt, aki végül kénytelen volt elnézést kérni a páholy vezetőitől. A város politikai életének befolyásolására Vécsey Zsigmond páholytag (lásd 2. kép) 1896-os polgármesteri kinevezésekor nyílt volna lehetőség, de nem utal adat arra, hogy ezt közvetlen formában ki is használta volna a páholy. Sőt egy 1899-es határozatukban megegyeznek arról, miszerint a városi ügyek tárgyalásánál csak jótékonysági kérdések jöhetnek szóba.69 Csak jóval később, 1914-ben javasolta Gärtner Antal, hogy a közelgő városi képviselő-testületi választásokon a páholy „gondoskodjék a szabadkőműves eszmék térfoglalása céljából megfelelő képviselők választásáról.”70 A szabadkőművesség politikai tevékenységével kapcsolatban a legtöbb vád az 1919-es eseményekben való részvételük kapcsán fogalmazódott meg. A nagykanizsai ügyészség 6 páholytag ellen indított eljárást a Tanácsköztársaságban való részvételük miatt. A legfőbb vádak Havas Hugó ügyvéd (fia K. Havas Géza közgazdász, újságíró, esztéta) ellen hangzottak el, aki a városi néptanács tagja, városi ügyész, a III. ügyosztály vezetője volt, sőt felkérést kapott a belügyi népbiztoshelyettesi poszt elfoglalására is. Ezért 1919. augusztus 22-én letartóztatták, majd a vádtanács szabadlábra helyezte ugyan, de politikai szereplése miatt Zsivkovics alezredes, a nagykanizsai állomásparancsnok saját felelősségére továbbra is őrizetben tartotta, végül átszállíttatta a zalaegerszegi internálótáborba.71 Végül a nagykanizsai törvényszék 1920. február 12-én felmentette az izgatás miatt ellene emelt vádak alól.72 67 Uo. 68 MOL P 1083. 69ZMLX. 2. 1899. szept. 30. 70 MOL P 1083. 71 ZML VII. 12. Nagykanizsai Királyi Ügyészség ir. 1919-IV- 1333. 254
