Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)
Bősze Sándor: Zala megye dualizmus kori egyesületi katasztere
Az egyes időmetszeteken belül talán elemezhető lesz az a történelmi szituáció, mely az előző, jobbára száraz statisztikai mutatókat meghatározta. Az időbeni és a földrajzi változások (az abszolút, illetve a relatív egyesületsűrüség14), az egyes típusok megjelenése, gyarapodása, valamint ritkulása és - természetesen - ezeknek a megfelelő történeti keretben való elhelyezkedése közti kapcsolatok feltárását ugyancsak jelentős mértékben elősegíti a megyére elkészített egyesületkataszter. A különféle egyesülettípusok kialakítása szintén számos terminológiai, és hozzá teszem, tartalmi buktatót rejt magában. E helyütt majd a tipológia alap- problémáival, a „meglévő” és a „lehetséges” típusokkal foglalkozhatunk. Ezt a részt a fellelt zalai egyesülettípusok viszonylag részletes leírásával zárhatjuk. Az általánosan jellemző rendkívül rossz forrásadottságok gyakran csak korlátozott mértékben teszik lehetővé az egyletek tagságának és tisztikarának, illetve a sikeres egyesületi életet biztosító gazdasági feltételek megfelelő elemzését. Mindazonáltal az egyesületi élet eredményességét - jelentős mértékben - annak ökonómiai kondíciói biztosították. Ezért szükségesnek érezzük áttekinteni - amennyiben ezt a levéltári iratok lehetővé teszik - az egyleti gazdálkodás alapszabályban meghatározott feltételeit és az ebből adódó „belső”, valamint „külső” bevételi lehetőségeit. Bár e tekintetben általában ugyancsak kevés a megfelelő forrás, nem tekinthetünk el a különféle tagsági formák, jogok, a tagság és a tisztikar összetételének (származás, foglalkozás, életkor, társadalmi helyzet az adott településen), az ún. tagsági aktivitás (belépések, tevékenység) és a vonzáskörök vizsgálatától sem. Az egyesülettípusok áttekintése után foglalkozhatunk Zala megye egyesületeinek jelentőségével, társadalmi szerepével, illetve az egyleteken belüli szocializációval. Ennek során ismét érinthetünk olyan kérdéseket, mint a demokratikus önkormányzat kialakulása, gyakorlata, az egyleti élet demokratizmusa (ezek esetleges hiánya), hagyományai, a helyi közösségek szerveződése, hagyomány- őrző, -megtartó képessége, mindennapi élete és önszervezési mechanizmusai. E sorok írója teljes mértékben osztja Bezdán Sándor azon véleményét, miszerint az egyesületek történeti jelentőségét - országosan és lokálisan - még egy sor 14 Relatív egyesületsűrűség: az egyesületek és a lakosság számának egymáshoz viszonyításának arányszáma. 186
