Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)

Molnár András: Nagy Iván 1848-as honvédélményeiből. Újabb adalékok a 7. honvédzászlóalj történetéhez

Iván által feljegyzett események időrendje nagyjából megegyezik. Ilyen módon a 7. honvédzászlóalj mozgására nézve perdöntő jelentőségűnek véljük Nagy Iván kronológiai és topográfiai adatait. Noha rangja, beosztása, valamint (katonai) képzetlensége eleve beszűkítette a szerző látókörét, és a személyes tapasztalásokon túli, elvontabb összefüggésekre nem láthatott rá, a honvédélet hétköznapi nehézségeit megörökítő visszaemlékezése mégis az egyik legbecsesebb és legfontosabb forrása a 7. honvédzászlóalj történetének.5

Nagy Iván naplója

Visszaemlékezések. I kötet 1824-1848.

Honvédélet (1848. augusztus 17. - 1849. szeptember 10.)

[részlet]

A márciusban kivívott magyar független felelős minisztérium kormányzat megalakulása után hamar kitört a bécsi reactio és általa bújtogatott nemzetiségi izgalom. Már áprilisban Torontálban megtörtént a kikindai vérengzés.6 Mint támadt és terjedt alul a rác vagy szerb lázadás, a horvát fölkelés, az oláh gyilkoló lázongás és pánszláv ágaskodás, nem ezen én naplómba tartozik megírása. A bécsi és pesti kormányok közti viszony mindinkább elmérgesedett. A vész föllegei mindenfelülről tornyosultak már akkor hazánkra, midőn május közepén még V. Ferdinánd király jóváhagyása mellett Magyarország részére tíz önkénytes zászlóalj állítása rendeltetett el.7

Azért írtam följebb önkénytest, mert akkor eleinte még így neveztetett, meg azonkívül „országos hadi nemzetőr”-nek, csak később kaptuk a honvéd nevet.8 Toborzás útján történvén a felállítás, a szolgálati idő három évre szólt. Mindjárt

5 Nagy Iván visszaemlékezését modernizált, ám az eredeti hangzásalakot megőrző átírásban adjuk közre. A szövegben előforduló egyértelmű rövidítéseket - pl. személyek vagy hónapok nevei — külön megjegyzés vagy jelölés nélkül feloldottuk.

6 1848. április 24-én (húsvét hétfőn) törtek ki Kikindán a véres zavargások. A szerb lázadók kiűzték városukból a katonaságot, és több szerb tisztviselőt legyilkoltak.

7 Az első honvédzászlóaljak felállításához nem adta hozzájárulását az uralkodó. Az április 26-i minisztertanácsi ülés 10 000 főből álló „mozgó nemzetőrség” vagy „önkénytes őrsereg” felállítását indítványozta, a tervek kidolgozására pedig Batthyány Lajos miniszterelnököt és Kossuth Lajos pénzügyminisztert kérte fel. A minisztertanács május 15-i ülése „10 000 főből álló önkéntes sereg” azonnali toborzását rendelte el.

8 Az első honvédzászlóaljak felállítása valójában a nemzetőrségi törvény (1848: XXII. te.) alapján történt. Az első (május 16-i) toborzási felhívásban is ezért szerepelt még a „rendes nemzetőrség” vagy „rendes nemzet őrsereg” elnevezés.

161