Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)

Horváth Zita: A tapolcai járás úrbéres viszonyai a Mária Terézia-féle úrbérrendezést megelőző évtizedekben

jobbágy ilyen vagy olyan módon feudális kötöttségek között élő ember, de helyzete ezen belül nagy változatosságokat mutat, így az örökös jobbágyság rendszerét az egész jobbágyságra vonatkozóan erőltetettnek érezzük. „A hagyományos jogi kategóriák (jobbágy, zsellér stb.) erre az időre némi szemantikai változáson mentek keresztül. Úgy is mondhatnánk, hogy sok esetben gyűjtőfogalommá váltak. Ez nem utolsósorban a korábbi betelepedéshez is szorosan kapcsolódott, mivel a XVIII. században óriási méretben betelepülő nemzetiségi népcsoportok eltérő jogviszonyokat hoztak magukkal, amit nem nagyon lehetett összeegyeztetni a magyar joggal. Nem véletlen tehát, hogy például a ’zsellér ’ kifejezés a XIX. század első felében lassan már mindenkit jelentett, aki nem nemes, polgár, egyházi vagy jobbágy. Ezzel függött össze az is, hogy az adóösszeírásokban a zsellér címszó alatt felvettek létszáma felduzzadt, így nem véletlen, hogy az 1840-es években arányuk már jóval meghaladta a szesszionalistákét. A feudális jogviszonyon kívül maradottak dinamikus növekedése (contractualisták, árendások, kereskedők stb.) irreálissá tette a hagyományos jogi normák alkalmazását. ”89 A dolgozat célja, hogy egy járás úrbéres viszonyainak bemutatásával jelezze, miszerint a jobbágyság történetének tárgyalása csak konkrét esetek, konkrét területek (falvak, uradalmak) vizsgálatával lehetséges, elkerülendő az általánosításokat. Annál is inkább, mivel véleményünk szerint a középkor folyamán, egészen a XVIII. századig a szokásjog volt a mérvadó és a vármegyei statuális jog, nem pedig az országos érvényű törvények, rendeletek. Elemzésünkből is kitűnt, hogy a jobbágyi adókat - kilenced, tized, füstpénz, ajándék - szabályozó törvények, rendeletek nem egyformán érvényesültek mindenütt az országban, a helyi szokások határozták meg mértéküket.

89 Kaposi Zoltán: Magyarország gazdaságtörténete 1700-1848. In: Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a XX. század közepéig. Budapest, 1996, 179. p.

146