Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)
Horváth Zita: A tapolcai járás úrbéres viszonyai a Mária Terézia-féle úrbérrendezést megelőző évtizedekben
különbségek falvanként. Abban egyeznek csak meg, hogy szabadmenetelűek és contractualisták. Budavár30 esetében csak az derül ki a forrásból, hogy árendások, nem robotolnak, ajándékot és kilencedet sem adtak. Nem sokkal 1767-et megelőzően szállták meg a falut, nyilván ezért volt könnyű a szolgálat. Hegyesden a contractus értelme szerint 16 napot tartoztak szolgálni szekérrel, vagy 32 napot gyalog, és ezen kívül egy szekér karácsonyfát adtak az uraságnak. A kilencedet csak a föld fele után adták. Budavárhoz hasonlóan „új szállott” hely.30 31 Szigligeti szintén robotot ír elő a szerződés, 7 nap igás és 12 nap gyalogrobotot a nyári hónapokban, illetve hajózást a Balatonon, valamint levélhordást. Itt sem adtak kilencedet, hanem csak tizedet és a szőlők után hegyvámot. Kajánföldén - a falu megszállásától kezdve, aminek pontos ideje nem tudható - 5 forint készpénzt és 5 napi igásrobotot szolgáltak. Minden termésből tizedet adtak, kilencedet nem. Örvényesen - az 1733-as contractus szerint 80 forint árendát fizettek, tizedet minden termésből, valamint az egészhelyes gazdák egy pár csirkét és 12 tojást adtak, kilenced itt sem volt. Pulán 12 napot teljesítettek igásrobotban és 4 forint készpénzt az egészhelyes gazdák, a félhelyesek 2 forintot. (Sajnos a legtöbb esetben az investigatio nem tünteti fel az egész- és félhelyes gazdák közötti szolgáltatásbeli különbséget. Ez jelentheti a forrás hiányosságát, ugyanakkor azt is, hogy egységesebb a szolgálat, nem volt lényegesebb különbség a jobbágyok között e tekintetben.) Sáskán az 1748-as contractus szerint 4, az 1753-as szerint 6 forint árendát fizettek, és egy szekér karácsonyfát tartoztak az uraságnak bevinni. Hasonlóan Hegyesdhez, kilencedet csak a föld mennyiségének a fele után, illetve az irtásföldek után adtak. (Mindkettő helység Esterházy Miklós tulajdonában állt.) Szőc lakosai 4 forint árendát fizettek, a zsellérek 1 forintot. Ezen kívül minden gazda és zsellér karácsonyra egy kappant tartozott adni az uraságnak, vagy ahelyett 15 dénárt. Minden igás állattal rendelkező jobbágy egy szekér fát volt köteles szállítani az uraság (Esterházy Miklós) Keszin lévő házához. Tizedet gabonából és borból adtak. Zánka földesura is Esterházy Miklós volt. 3 forint árendát fizettek és 3 napi kézirobottal szolgáltak, „...a régi és már jártt földekbül úgy az irtásokbúl is déz- ma, azaz tizedet tartozunk adni és a két-három vagy több esztendős sörtvélesektül 30 A Budavártól Henye községig felsoroltak, egy birtokossal rendelkező helységek voltak. 31 ZML IV. 1/g. Hegyesd, 7. kérdőpont. 132
