Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)

Dominkovits Péter: Birtoklástörténet - társadalomtörténet. A petőházi Zeke család Zala megyei birtokai

esetben a rétek feltörését, szántóföldi művelését. Az 1779. évi birtokállomány, a 32,5 hold szántó, 10,5 szekér szénát adó rét, ugyanis egyrészt a szántóterületek 7 holddal történő növekedését, a rétek 3,5 szekérnyi területtel való csökkenését mutatta.80

Kisgörbőn a Zeke családnak armalista nemeseket idéző, valószínűsíthetően három osztató kúriája, a hozzá épült istállóval állt („vagyon kálhás szoba, konyha, kamara és egy istálo morbul építve, de már rozzant”), amit 30 fit-ra becsültek. A nemesi birtokokat 28,75 hold kuriális szántó (amiből 5 hold irtás eredetű) és 4 szekér szénát adó rét jelentette.

4. táblázat

Zeke József kis- és nagygörbői jobbágyainak 1779. évi szántó és rét birtokai Jobbágy neve Szántó (hold) Rét (szekér)

házhoz tart.

irtás

házhoz tart.

irtás

Cse Antal

20,25

6,5

8

_

Tott Ferenc

7,75

8

2Takács Adám

10

2

2Takács Ferenc

8,25

2

6Kisgörbőn:

46,25

18,5

18Tott István

9

4

_

1,5

Nagy Márton

11

4

5,5

Váthi Ferenc

10,754,5Nagygörbőn:

30,75

8

10

1,5

Zeke József Kis- és Nagygörbőn 103,5 hold szántót, 29,5 szekér szénát adó rétet úrbéres tulajdonként birtokolt. Statusukat tekintve a kis- és nagygörbői jobbágyok egy kivétellel mind szabadmenetelűek voltak. Míg Kisgörbőn további 4 család, Nagygörbőn 1 család bérelt kisebb, döntően irtás eredetű szántókat, illetve rétet.

[BalatonJEdericsen Zeke József 1 hold, legbővebb termésében 15-16 akót termő szőlőt birtokolt. 3 féltelkes jobbágya 4,75 hold telekhez tartozó, 3,5 hold irtás eredetű szántóval, 4 szekér házhoz tartozó, 3 szekér irtás eredetű réttel rendelkezett. Továbbá 5 fő a Zekéket illető hegyvámos szőlőt művelt. A földesúri

80 Bár a forrás Parrag János és Farkas János esetében a jobbágy megnevezést használja, az ismert terminus technicusok alapján szerencsésebb lenne őket házas zselléreknek nevezni.

114