Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)
Dominkovits Péter: Birtoklástörténet - társadalomtörténet. A petőházi Zeke család Zala megyei birtokai
kőszegi bíró és ügyvéd Lada György vejétől.47 Hitelfelvételeinek pontos nagysága, összetétele a kutatás jelen fázisában még csak töredékesen ismert.48 Az ekkor létrejött adósságállomány az amúgy is költekező életmódot folytató fiú, Zeke Miklós időszakában immáron kezelhetetlenné vált. Az apa halálával a több fázisban végbement birtokosztályokban amúgy is szétforgácsolódott, döntően három megyében „koncentrálódott” birtokállomány széthullott, az utolsó fiúörökös kezére került részek az egyre súlyosabbá vált adóssági perek nyomán egymás után eladásra kerültek. így még az utolsó fiági utód életében szétolvadt az egykori Zeke vagyon.49 A Zeke család Zala megyei birtokai - A Bezerédy, fajszi Ányos örökség A Zeke család, amint az a családtörténetről készült vázlatból is kitűnik, Zala megyei birtokállományát Zeke (I.), majd (II.) István házasságával alapozta meg.50 Bezerédy György Zala megyei birtokairól minden bizonnyal az örökösök birtokosztálya kapcsán, valószínűsíthetően 1666/67 során készült összeírás az alábbi képet adja: Kisgörbőn egy udvarhely, 22 házhely, több száz hold földdel található. A conscriptor külön kiemelte: a fent jelzett udvarhelyből azelőtt már egy jobbágyhelyet kiszakítottak, így célszerűbb a telekszámot 23-ra módosítani. Egy-egy telekhez minimum 6 hold szántó tartozott. Ugyanakkor e forrás a megye korabeli településállományát, településeinek állapotát is visszatükrözi; így az is feljegyzésre került, miszerint a fenti 23 jobbágyháztartásból csak 9-en állt ház, többet az idő tájt kezdtek építeni. A községben Bezerédy György még egy nemesi szőlőt birtokolt. Nagygörbőn egy nemesi szőlővel, 3 puszta házhellyel bírt. Az egykori lakosok a környező szőlőhegyekben laktak. Edericsen egy udvarhely, 6 ép és 2 puszta házhely, egy ép zsellérházhely adta a helyi birtokok alapját. A település lakói még emlékeztek egy korábban elpusztult jobbágyhelyre is. 47 Szvetics életpályájára: Szluha Márton-. Szvetics Jakab királyi személynök és családja. Turul, 68. 1994. 3-4. sz. 96-105. p., Ladára: Bariska István: Egy 18. századi végakarat mérlege. Lada György kőszegi városbíró testamentumáról. Vasi Szemle, 44. 1990. 3. sz. 443-450. p. 48 A hitelezők köre viszonylag jól rekonstruálható; megtalálhatók közöttük egyházi személyek (pl. Szily Márton vasvári olvasókanonok 1752-1763 között gyakran kis pénzösszegeket hitelezett), intézmények (pl. jezsuita kollégium pénztára), a régió birtokos nemessége (pl. Somsich Antal), illetve országos hivatalokat viselő személyek köre (pl. Felsőbüki Nagy Pál a hétszemélyes tábla ülnöke). 49 Az önmagában külön elemzést is megérő vagyonosztásokra alapvető forrásbázist nyújt: SL Vizkelety cs. lt. 1-2. d. Vázlatos áttekintését lásd: Dominkovits 1996. 18-19. p. 50 A Zala megyei települések azonosítására: Magyarország történeti helységnévtára. Zala megye (1773-1808) I-II. köt. (Szerk. Szaszkóné Sin Aranka - Breinerné Varga Ildikó), Budapest, 1996. 103
