Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Polgár Marianna: Katolikus főúr protestáns egyetemen. Festetics Pál lipcsei tanulmányai 1741-43
A tanulmányok későbbi haszna Az elméleti tanulmányok mellett Festetics Kristóf fontos szerepet szánt a gyakorlatnak fia jogi pályára való felkészítésében. Kanicsár Pált, a kőszegi területi tábla ügyészét kérte meg a jogi gyakorlatba való bevezetésre: „íme Palkó fiamat küldöm az kőszegi s földünknek törvényes táblájára, kit annyival inkább rekomendálók, mert hozzája való hajlandóságát már régtől... tapasztaltam, praeses uram megígérte, hogy felesketteti fiamat és az bejárást megengedi.”37 Nem tudjuk pontosan mennyi időt töltött Festetics Pál Kőszegen, mivel 1745- ben Itáliában járt tanulmányúton, valószínűleg az azt megelőző időszakot. Festetics Pál pályájának kezdete apjáéhoz hasonlóan alakult. 1748-ban először Sopron megye helyettes, majd a következő évben rendes alispánjává választották38. Megyéje követeként részt vett az 1751-es országgyűlésen, melyről részletes beszámolót küldött apjának is.39 40 Hivatali működésük későbbi időszaka is mutat hasonlóságot. Festetics Pál 1756-ban fordult a királynőhöz azzal a kéréssel, hogy átkerülhessen a Helytartótanácshoz vagy más kormányszékhez. 1758-ban lett udvari tanácsos és a magyar királyi kancellária tanácsosa. Az az időszak, amikor Bécsbe került, egybeesett azokkal a törekvésekkel, melyek Magyarországon is az állam korszerűsítésére irányultak. A felvilágosult abszolutisztikus kormányzásban olyan hivatalnokokra is szükség volt, akik a magyar jog mellett a külföldi viszonyokat is ismerték. Festetics Pál olyan módon haladt előre hivatali pályáján, hogy az államügyek különböző posztjain, annak szinte minden ágával megismerkedett. A nagyszombati egyetemi tanulmányok alatt a magyar törvényeket sajátította el, a lipcsei egyetemen pedig a magyartól eltérő jogrendet ismerte meg.10 Beadványaiban később is felhívta a figyelmet a hazai törvénykezés átalakításának szükségességére. Szekfű Gyula jegyzi meg: „Festetics szerint 1765-ben bebizonyosodott, hogy a törvényeket a király és a rendek közös megegyezése teszi törvénnyé, minélfogva Mária Terézia országgyűlés nélkül is megváltoztathatja azokat, csak arról kell gondoskodnia, hogy legalább utólag megnyerje a rendeknek akár »hallgatólagos consenzusát«.”41 37 Szabó Dezső: i. m. 145. o. 38 Szabó Dezső: i. m. 145. o. 30 MÓL Festetics Levéltár P 239 Festetics Kristófhoz írt levelek. 40 Erre már Szabó Dezső müve felhívta a figyelmemet, s megerősített a lipcsei tanulmányok fontosságában. Szabó Dezső: i. m. 157. o. 41 Hóman Bálint - Szekfű Gyula: Magyar történél IV. kötet Bp., 1933. 561. o. 87
