Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)

Polgár Marianna: Katolikus főúr protestáns egyetemen. Festetics Pál lipcsei tanulmányai 1741-43

magyarországi hallgatók névsorának közzététele. Egyedül Lukinich Imre publikált összesített adatokat a XVIII. századot megelőző időszakra vonatkozóan5. Hozzáférhető viszont az egyetem anyakönyvc6. A protestánsokra vonatkozóan újabban H. Balázs Éva a lipcseit a hallei és a jénai egyetemek mellett említette: „A protestáns fiatalok itt ismerkednek meg olyan történeti, jogi felfogással, új tudományokkal..., melyet a közéletben is, de magánemberként is magas szinten hasznosíthatnak.”7 A nem protestáns diákokra vonatkozóan szolgált fontos adalékkal a jeles osztrák felvilágosodáskutató Grete Klingenstein, a Kaunitz család történeti monográfiájának Wenzel Anton Kaunitz lipcsei tanulmányaira vonatkozó fejezeteiben8.

Jelen tanulmány keretei nem teszik lehetővé a teljesebb körű vizsgálódást, így Festetics Pál tanulmányainak körülményeire, későbbi pályája szempontjából fontos elemeire térek ki elsősorban.

Magyarországon a XVIII. század elején még alapvetően az egyházak feladatai közé tartozott az iskoláztatás. A különböző felekezetek erőviszonyaitól függött, hogy e funkciót milyen körben és szinten tudják betölteni. Nyilvánvalóvá vált azonban, hogy a meglevő oktatási rendszer egyre kevésbé felelt meg a kor új igényeinek9. Fináczy Ernő fogalmazta meg a változások szükségességének lényegét: ekkor „megy végbe a nevelés feladatiról táplált felfogások nagy átalakulása, ekkor fogamzik meg csírája a modem iskolának, ekkor emelkedik a tanügy vezetése országos és egyetemes elvek színvonalára”.10

A hazai iskoláztatás reformjában, de a magasabb szintű képzésben is jelentős része volt a külföldi egyetemekkel való kapcsolatoknak. A XVIII. századra a külföldi egyetemjárásnak évszázados hagyományai alakultak ki. A tanulmányok általában több évig tartottak és nem köthetők egyetlen egyetemhez vagy országhoz. A diákok egy része a Habsburg birodalmon belül a bécsi és a prágai egyetemen tanult. A szerzetesek és a világi papság tagjai Itáliában fejezték be tanulmányaikat, a protestáns diákok hazai egyetem hiányában külföldi, főleg német egyetemeken szerezték meg a lelkészi, tanári, orvosi képesítést. A protestáns

5 Lukinich Imre: A magyarok egyetemjárása külföldön. In: Magyary Zoltán (szerk): A magyar tudománypolitika alapvetése. Bp., 1927. 50. o.

6 Erler, Georg (hg.): Die jüngere Matrikel der Universität Leipzig. Leipzig 19097 H. Balázs Éva: Becs és Pest-Buda a régi századvégen. Bp., 1987. 131. o.

8 Klingenstein, Grete: Der Aufstieg des Hauses Kaunitz. Gottingen, 1975.

9 Magyarország története 1686-1790. 4/1. Bp., 1989.492. o.

10 Fináczy Ernő: A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában. I. k. Bp., 1899. 3. o.

80