Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Dominkovits Péter: Egy középfokú oktatási intézmény a vármegyei hivatalviselő elit képzésében. Adatok a soproni jezsuita gimnáziumnak a vármegyei tisztikar iskoláztatásában betöltött szerepéhez a XVIII. század első harmadából
A hivatalviselő nemesség vagyoni viszonyain belül a másik szélsőséget jobaházi Bolla Zsigmond Ignác fiának a helyzete is illusztrálhatja. Fivérével, a viszonylag fiatalon elhunyt ifjabb Zsigmonddal együtt került a megye tisztviselői karába. Míg Zsigmondot 1759-ben, őt 1766-ban választották alszolgabíróvá, s még az 1771-es restaurációkor is csak e hivatalában erősítették meg. Pályája az 1779-es tisztújításon váratlanul — eddig kellően nem ismert okokból — felívelt. Ekkor Niczky Zsigmonddal és Steffanits Jánossal szemben másodalispánnak választották. A Mária Terézia-félc úrbérrendezés szerint úrbéres birtokállománya roppant szerény volt; Vágón egy 20/32 jobbágytelket és tartozékait birtokolt.21 Esete — miként a Czompó, a Lukinich, vagy a Pászthory családoké is — azon famíliákat példázza, akik nagyon szerény fckvőbirtokkal rendelkezve a társadalmi, vagyoni pozícióemelkedést a tanulás révén, megyei vagy uradalmi hivatalokba kerülve, esetleg dikaszteriumi karriert befutva — mint a családi, familiáris tradíciók alapján soproni jezsuita gimnáziumban is tanult Pászthory Sándor — próbálták, többnyire sikerrel elérni. Kitekintés Természetesen azt is jeleznem kell; maga a téma kiválasztása még az egységes jogi, de szélsőségesen differenciált vagyoni állapotú csoporton belül más tekintetben is erős szűkítés, hisz a soproni jezsuita gimnázium nemcsak Sopron vármegye, hanem a tágabb vonzáskörzet legfontosabb törvényhatóságai (így Vas, Zala, Veszprém megyék) hivatalviselőinek, a megyei közigazgatásban, jogszolgáltatásban szerepet játszó helyi eliteknek is egyik fontos iskolázási helye, miképpen ugyanezen iskola falai között tanult több olyan nemes ifjú is, akinek pályája a megyei hivatalokon túlemelkedett, s később nevükkel valamelyik dikaszterium hivatalviselői karában találkozhatunk. Az előbbi esetet a Vas megyei Szentivánfáról származó Szelestey Boldizsár — az észak-vasi térség egy tradicionális birtokos nemesi családjának sarja — 23 tára (cs. It.), Évrendezett iratok, 2. cs. Mihályi, 1764. október 16., továbbá: SL Csornai Premontrei Konvent Hitclcshclyi Levéltára Testamenta No. 26. Niczky Lázárról cs apjáról, Niczky Györgyről további adatokat cs irodalmat ad: Dominkovits Pctcr: Nemesi birtoklás... 323. o., Vő.: az apa, Niczky György és hitvese Gaiger Mária örököseinek vagyonosztása: MOL P. 990. a Fiáth cs. lt., Évrendezett iratok, 2. cs. Mihályi, 1742. május 18. 23 Az 1779. december 2-i tisztújítás: SL Prot. Tom. XXVII. 742-756. o. A birtokra: Felhő Ibolya (szerk.): Úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. /. kötet, Dunántúl. Bp. 1970. 242-243. o. A Bolla család vagyoni viszonyairól sokkal árnyaltabb képet ad: SL Acta orphanalia familiarum, 1. cs. Bolla cs. ir. 76
