Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)

Koltai András: A magyar piaristák proszopográfiájának forrásairól

szorgalmazta a névsorok pontos beküldését, utódja, Alexius Armini pedig 1686. július 13-án külön körlevélben írta elő a tartományi katalógusok összeállításának módját, hogy annak adatait rendben bevezethessék a római rendi levéltár lajstromkönyveibe. Eszerint a katalógusnak a novíciusokról a következőket kellett tartalmaznia: keresztnév, szerzetesi név, születési hely („patria”), egyházmegye, születési idő, keresztelési idő, a rendbe való beöltözés ideje, helye, beöllöztetője, klerikusnak vagy laikus testvérnek készül. Ezeket az adatokat csak egyszer, a rendbe való belépéskor kellett elküldeni Rómába. A „Formula pro professis”, tehát az évente beküldendő adatok pedig a következő voltak:

Nomen et cognomen | Natio | Patria | Dioecesis | Aetas | Professio | Status + officium I Ordines | Scientia | Aptitudo | Valetudo | Mores |.19

Az első ilyen tartományi katalógusokat Magyaroszágon természetesen szintén Mösch Lukács készítette 1692-től. Amellett hogy ezeket Rómába is elküldte, bemásolta a tartomány levéltárának egyik kötetébe is, amelybe azután 1718-ig írták ezeket.20 A katalógusok némileg különböztek az 1686-ben előírttól, például a „mores”-rovat sohasem szerepelt bennük, viszont a „natio” mellett minden alkalommal föltüntették a nyelvismeretet is („idióma”), mivel ez a kettő sokszor nem egyezett egymással (pl. „magyarok” szlávul, „morvák” németül beszéltek). Az 1720. és 1721. évi katalógus egy újabb kötetben található,21 az a kötet viszont, amelyben az 1722-1736 közti katalógusok és az 1727-1736 közti famíliák találhatóak, egyelőre lappang.22 23 Sajnos a későbbiekben sem ép a sorozat, mivel az a kötet sem teljes, amelybe a XIX. század elején köthették egybe az 1742-1786 közötti időből fönnmaradt katalógusokat,21 amelyeket egyre gyakrabban rullának is neveztek, míg végül a XVIII. század végére ez az elnevezés lett az általános a magyar piaristák között. 1686 után több ilyen rullát nem ismerünk, valószínűleg azért, mert miután 1781-ben II. József nexus- rendelete nyomán megszakadt a Rómával való kapcsolat, többé nem készítettek ilyeneket.

19 MPRKL, V 145/46, p. 37, n° XV11I. Vö. Sántha, György: El P. Alejo Armini, septimo general tic las Escuelas Pias (1686-1692). Salamanca, 1984, 25-26, 59-60. o. (Historia de los Padres Generales 6).

20 MPRKL, V 177/58, pars I, pp. 41-45, pars IV.

21 MPRKL, V 168/11, pp. 30-55.

22 Említi azonban a MPRKL, V 82/1. cs ismerjük a levéltár 1759. évi leltárából is: „13. In folio theca chartatcca in quo 1° nonnullae patentes pro superioribus, et ordinationes gcncralitiac ab anno 1721 usque ad annnum 1751. 2° Rulla religiosorum ab anno 1722 ad annum 1736." (MPRKL, Segédletek.)

23 MPRKL, V 82/1.

58