Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)

Koltai András: A magyar piaristák proszopográfiájának forrásairól

nek használatlanul egy-egy intézet irattárában, melyeknek fölkincselése a nemzeti műveltségtörténet megírására mulhatalanul szükséges...”5.

Mégis csak több mint ötven év múlva akadtak olyanok, akik proszopográfíai célokra is „fölkincselték” a piarista levéltárak forrásait. Az 1930-as években jelentek meg először olyan tanulmányok két kiváló rendtörténetíró, Friedreich Endre (1878-1952) és Nyers Lajos (1906-1953) tollából, amelyek a pesti,6 illetve a kecskeméti és veszprémi piarista gimnáziumok első tanárainak7 életét és munkásságát dolgozták föl adatgazdag életrajzi vázlatokban. Sajnos kettőjük munkássága a világháború után sem kronológiailag, sem a többi piarista iskolára nézve nem folytatódott. Bár a fiatalon elhunyt Nyers Lajos hagyatékában sok efféle jegyzet található, földolgozásukra már nem maradt ideje.

Akadt viszont egy rendtársuk, Léh István (1890-1983), aki 35 éven át, 1931 és 1967 között a rendtartomány novíciusmestereként működött és bár végzettségét tekintve nem is történész, hanem teológus volt, szinte minden szabadidejét egy magyar piarista életrajzi adatgyűjtemény összeállítására szánta. Kötetről kötetre és csomóról csomóra átnézte a Magyar Piarista Rendtartomány Központi Levéltárának életrajzi adatokat tartalmazó iratait és az adatokat egy öt doboznyi, Catalogus provincialis-nak nevezett cédulakatalógusban rögzítette.8 Az egyes cédulák egy-egy piarista névváltozatait (szerzetesi nevek, különböző írásformák) és szerzetesi életének adatait tartalmazzák: születését, belépését a rendbe, fogadalmait, pappászentelését, működési helyeit és rendi beosztásait évről évre, halálát, végül a fölhasznált adatok levéltári lelőhelyeit. Léh István néha — általában a suffragiumokból vett — rövid jellemzést is írt a cédulákra. A katalógus dobozai közül az első kettő a rendtartomány azon tagjainak adatait tartalmazza, akik szerzetesként hunytak el. A harmadik dobozban találhatók a Magyarországon működő külföldi piaristák és a rendből felszentelt papként kilé5 Csősz Imre: A kegyes-tanitó-rendiek Nyilrán. Nyitra, 1879, 903.

6 Friedreich Endre: A pesti piarista gimnázium első tanárai (1717-1727). In: Ar/es/Vö/Budapest 1933/34, 41-52. o., Uő: A pesti piarista gimnázium tanárai (1727-1740). In: Értesítői Budapest 1936/37,31-42.0.

7 Nyers Lajos: A kecskeméti piarista gimnázium első tanárai és tanítványai (1715-1730). In: Ér/eíi'/óVKecskcmét 1935/36, 3-31. o., Uö: A kecskeméti piarista gimnázium tanárai (1731- 1740). In: Ár/e.v/tóVKccskcmét 1936/37, 3-15. o., Uő: A veszprémi piarista gimnázium tanárai (171 1-1721). In: ÉrtesítőiVeszprém 1939/40, 9-19. o., Uö: A veszprémi piarista gimnázium tanárai( 1721—1730). In: ÉrlesitöNcszprém 1940/41, 11-27. o., Uő: A veszprémi piarista gimnázium tanárai (1730-1740). In: Értasitő/Vcszprém 1941/42, 36-44. o., Uö: A veszprémi piarista gimnázium tanárai (1740—1750). In: ÉrtesitőNcszprém 1942/43, 13-28. o.

8 MPRKL, Kutatószoba.

54