Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)

Németh József: Egy dunántúli kisváros és gimnáziuma. A zalaegerszegi gimnázium története, alapításától az első világháborúig

életre hívása. Elindítója, makacs élesztője Csány László kultuszának, a vértanú szobrának felállítását célzó, 1931-ben azt el is érő mozgalomnak. Ő kezdeményezte a városi múzeum megalapítását, anyagának gyűjtését. Szervezte a hazai ipart pártoló egyesületet, több, mint másfél évtizeden át szerkesztette a kor színvonalas egerszegi újságját, a Magyar Paizst.

Alighanem még a nagyobb városokba is ritkán fordult elő, hogy a március 15-i ünnepélyen Ady-verset szavaltak volna. 1913-ban a programban Petőfi: Dalaim című költeménye szerepelt, elmondására Kulcsár Gyula tanár készült. Végül ugyanő mégis Ady Havasok és Riviéra című versét szavalta, a változtatást azzal indokolva, hogy „ez egy mai Petőfinek a költeménye, s igazabban fejezi ki a mai viszonyokat”.

Ugyancsak Kulcsár rendezte 1914 januárjában azt a nagysikerű, nyilvános előadást, amelyen az akkori modem magyar irodalmat mutatták be: Ady, Babits, Juhász Gyula, Kosztolányi, Oláh Gábor versei hangzottak el, mindegyikről ismertetés is. A kiválasztott költők közül akkor a legfiatalabb 28, a legidősebb, Ady is csak 36 esztendős volt.

Az irodalmi est után fél évvel kitört az első világháború. Ekkor is, utána is új korszak kezdődött nemcsak az ország, hanem az iskola életében is. Változatlanul nagyon jó gimnáziumként tartották számon, kiváló tanárai számtalan sikeres diákot indítottak gyorsan felívelö pályára. De régebbi társadalmi hatóerejét, erjesztő hatását, kisugárzását már nem tudta visszaszerezni. Mint ahogy a hozzá hasonló kisvárosi gimnáziumok többsége sem.

Ennek a változásnak, rendkívül összetett okainak elemzése már egy másik tanulmányba kívánkozik.

42