Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)

Hausel Sándor: A Balassagyarmati Állami Tanító- és Tanítónőképző története (1951-1959)

vezetése elsősorban a fegyelem erősítését várta.59 Az Ifjú Gárda családlátogató brigádokat szervezett, elindították a „miénk az iskola” mozgalmat, tájmúzeum kialakítását kezdték meg. 1956 után az ifjúság szervezését a KISZ vette át, amely 1957 tavaszán alakult meg, akkor a tanulók 45 %-a lett tag. Működött az önképzőkör is, amiről Hegedűs Rajmund azt irta, hogy „a KISZ transzmissziós hajtószíja az ifjúság felé”60, bár ugyanakkor némi fenntartással kezelték, mert elsősorban nem KISZ-tagokból állt.

Rendkívüli tanévnek az 1956/57-es évet kell tekintenünk. Az október 26-i tüntetéskor a intézményről leszedték a címert, majd négy nappal később választották meg titkos szavazással61 az iskola munkástanácsát és elnökségét. A testület tagjai voltak; Farkas András, Kollárovits Lászlóné, Kovalcsik András, Nagy János és Réti Zoltán. Úgy tűnik a helyi eseményekben az iskola diákjai nem vettek részt; „az ifjúság az ellenforradalom napjaiban nem hőzöngött, az itt lezajlott tüntetésen való részvételt határozottan visszautasították...nem hallottunk tőlük nacionalista, soviniszta megnyilatkozásokat, pedig ilyenek hangzottak el szép számban Balassagyarmaton is”62. A képzőből ketten hagyták el az országot. A forradalmi események után csak 1957. január 14-én kezdődött el a tanítás 122 tanulóval. Zavart okozott a nyelvtanítás körüli bizonytalanság, az orosz mellett a németet is el kezdték tanítani. Ez évben az érettségi és a képesítő vizsgák igen rosszul sikerültek, mert „részben az ellenforradalmi események következményeként a tanulók szorgalma nem volt kielégítő”63.

Végezetül egy hosszabb idézet64 kívánkozik a történet végére, amit a tanítóképző megszűnése után 10 évvel, 1969-ben fogalmaztak meg a tevékenységét, jelentőségét összegezendő: „A tanítóképző rövid működése során is igen fontos szerepet töltött be megyénk közoktatásában. Mindenképpen fejlődést, előrelépést jelentett. Rendkívül agilis tantestülete, jó iskolavezetés mellett néhány év alatt

59 Schneider: i. m. 23. o. Részlet a járási végrehajtó bizottság 1952. áprilisi jegyzőkönyvéből: „Az iskolai DISZ-szcrvezet az elmúlt hónapokban fokozottabb segítséget nyújtott a nevelőtestületnek. Ennek köszönhető, hogy a tanulók óra előtti és alatti magatartása egyre fegyelmezettebb, öntudatosabb lesz. A DISZ különösen a 3/4 8-as mozgalom megszervezése és tudatosítása terén ért cl szép eredményeket. A tanulók már 3/4 8-kor az iskolában vannak, ellenőrzik a házi feladat elkészítését, átismétlik az aznapi tananyagot.”

60 SZAGI 87-1/1958.

61 A. Varga László (szerk.): 1956 Nógrád megye kronológiája és személyi adattára. Salgótarján, 1996. 136. o.

62 SZAGI 87-1/1958.

63 SZAGI 433/1957.

64 Molnár Pál - Andrássy Péter: i. m. 69. o.

413