Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)

Hausel Sándor: A Balassagyarmati Állami Tanító- és Tanítónőképző története (1951-1959)

szakoktató végezte az oktató munkát. 1955-57-ben kertészt is foglalkoztatott a képző.

A képző oktató-nevelő munkájáról

A képző oktató-nevelő munkájának feltétele a megfelelő beiskolázás volt, amellyel támadtak nehézségei. Természetes vonzáskörzete az egykori balassagyarmati járás volt. Az 1951/52 és az 1952/53-as tanévben innen jött a legtöbb tanuló (67 fő). A valamikori salgótarjáni és szécsényi járás községeiből fele-fele annyian származtak (33, illetve 32 fő). Alacsony volt a beiskolázottak száma a rétsági (19 fő), még inkább a pásztói járásból (9 fő). A megye határain túlról (Gödöllő) 1 tanuló származott.11 1951-ben a balassagyarmati járásból beiskolázott* 12 * 242 tanuló közül 48-at vettek fel a képzőbe, ez a szám a gimnázium reál tagozata után (79 fő) a legmagasabb. Az 1953/54-es tanévben a városból 16-an, a balassagyarmati járásból 26-an, a salgótarjániból 43-an, a szécsényiből 23-an jelentkeztek11. Egy-egy 40 fős fiú, illetve leányosztály indítására volt lehetőség (vegyes osztályt a minisztérium nem engedélyezett), de a fiúk jelentkezési létszáma szinte állandóan alatta maradt a lehetőségeknek. 1953-ban a Közoktatási Minisztérium körlevélben14 hívta fel a figyelmet a beiskolázásra, különösen a fiútanulók beiskolázására, ennek ellenére: „...kevés azonban a tanítóképző fiúosztályába a jelentkező. Ezen a téren komoly nehézségeink vannak.”15 1952- ben például csak 34 fiú, ellenben 47 leány jelentkezett. Pedig sok formában igyekeztek toborozni a leendő osztályokat. A módszerek közé tartozott, hogy a képző tanulói a szünetek idejére feladatul kapták az ismerőseik és barátaik körében végzett agitációt. Levelezési mozgalom indult, ami azt jelentette, hogy a

31 SZAGI 847-63/1952.

32 NniL XXIII. 209. 124-4-1 l/l 951. „Folyó hó 5-én megtartottuk a Járási Iskolabizottság ellenőrző értekezletét, melynek eredményeként elbírálást nyert minden továbbtanuló növendék,

s a keretek figyelembevételével átirányítást végeztünk az egyes iskolák között. Az átirányítás

után beiskolázásunk a következő képet mutatja; humán tagozat 29, reál tagozat 79, testnevelési gimnázium 3, zenei gimnázium 2, képző- és iparművészeti 1, kohóipari I, általános gépészeti

15, villamos ipari 6, vegyipari 5, magasépítő 9, élelmiszer-ipari 1, tanítóképző 48, óvónőképző 6, közgazdasági 7, mezőgazdasági 30. Összesen 242. A járási Iskolabizottság nem javasolt 9 tanulót szociális és politikai okból. Otthon marad, ipari vagy kereső pályát választ 129 tanuló. Összes VIII. osztályos 380.”

33 SZAGI 93/1953.

34 SZAGI 54/1953.

35 SZAGI 3/1953. Igazgatói jelentés

408