Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Hausel Sándor: A Balassagyarmati Állami Tanító- és Tanítónőképző története (1951-1959)
fenti két évben kiküldetésre 860, illetve 2540, ruházatra 390, illetve 300, felújításra 10000-10000 forint jutott. A költségvetésben a második legjelentősebb összeg a működtetés költségeit fedezte, ami 10 és 20 % között mozgott. 2. táblázat A tanítóképző költségvetésének néhány fő tétele 1954 és 1958 között 1954 1955 1956 1957 1958 Alapbér 250020 269990 362726 374700 412320 Pótlék + túlmunka 14380 34080 42850 57210 66220 Állományon kívüliek18670 19680 15840 33950 Egyéb személyi7920 6790 3280Kiküldetés 860 580 2790 2540 2350 Iroda és gazdaság 50460 83920 76980 58920 56280 Gyógy-, vegyszer 4280 2200 380 570Textil, ruházat 390 420 340 300Egyéb anyag 1880 61702950Közteher 15870 19350 42520 46540Felújítás 10000 10000 20000 10000 15000 Beszerzés10000 9000Összesen 404560 463300 585000 586000 647400 A tanítóképző működésének személyi feltételei Az elhelyezkedési, berendezkedési gondok mellett nem kis problémát jelentett a tanári kar összeállítása. Hegedűs Rajmund a képző megindulása után egy évvel arra hívta fel az oktatási osztály figyelmét, hogy az intézmény nevelői még nincsenek kinevezve24. Jellemző, hogy a képző egész működése alatt hol több, hol kevesebb külső óraadó tanár bevonására volt szükség (elsősorban Balassi Bálint Gimnáziumból). A megalakulás évében a tantestület tagjai a következők voltak: Farkas András, Hegedűs Piroska, Pock Klára, Réti Zoltán és Györgyfjy Sándorné. A nevelőtestület titkára Sugár György volt. A másik nem kisebb nehézség, amely a harmadik évfolyam kezdetekor, a gyakorlati kiképzés megindulásakor jelentkezett, az volt, hogy a tantestület olyan pedagógusokból állt össze, akik korábban nem tanítottak tanítóképzőben. Ez elsősorban a szakmód24 SZAGI 853-61/1952. 406
