Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Andor Eszter: Zsidók és nem-zsidók a budapesti polgári iskolákban a XX. század elején: rekrutáció és iskolai teljesítmény
következő generációnak. A kisiparos családból jövő zsidó és keresztény diákok között nagyjából egyforma és elég magas (több, mint 50 %) volt a tandíj- mentesek aránya22, ami azt mutatja, hogy mindkét csoportból a hasonló, nem túl jó anyagi körülmények között élő szülők iskolázták gyermekeiket polgáriban. Ezek a családok vagy azért vállalták az iskoláztatás költségeit, mert a budapesti kisipari önállók többségénél mégiscsak valamivel magasabb anyagi szinten éltek, vagy azért, mert az átlagnál polgárosultabbak voltak, és fontosabbnak tartották az eleminél magasabb iskolai végzettséget, amelyben a következő generáció felemelkedésének útját látták. A kiskereskedő szülők gyermekei között a zsidók erősen felülreprezentáltak voltak, ugyanis mig az összes tanulónak csak 39 %-a, addig ezeknek a diákoknak kétharmada volt zsidó. Ez az arány azonban megfelel a korabeli Budapesten élő önálló kereskedők vallási megoszlásának. A jelenségre az a magyarázat, hogy a kereskedelemben hagyományosan sok zsidó dolgozott, egyrészt azért, mert ez egyike volt azoknak a korlátozott számú szakmáknak, amelyet szabadon gyakorolhattak, másrészt azért, mert itt viszonylag kis konkurenciával találták magukat szemben, mivel a keresztények szemében (leszámítva bizonyos etnikai csoportokat, mint például a görögök és a szerbek) a pénzügyietek és a kereskedelem lenézett foglalkozásnak számítottak. Az, hogy a vizsgált polgárikban a kiskereskedelemmel foglalkozó szülők vallási megoszlása megfelel a budapesti megoszlásnak, azt mutatja, hogy az önálló kisiparosokhoz hasonlóan, a kiskereskedők felekezettől függetlenül egyformán fontosnak tartották az eleminél magasabb szintű iskolai végzettséget. A vizsgált iskolákban megjelenő kisipari alkalmazott és gyári munkás szülők között a zsidók erősen felülreprezentáltak voltak budapesti arányukhoz képest (12 %). Ezt azonban elég nehéz értelmezni, mivel a korabeli budapesti statisztikák nem választották külön a kis- és nagyiparban dolgozó alkalmazottakat. A zsidók aránya feltehetően azért ilyen alacsony a budapesti statisztikákban, mert az ipari alkalmazottak nagy részét jelentő proletariátusban viszonylag kevés zsidó volt. Ezzel szemben a mintában az ipari alkalmazott kategóriának mindössze 15,6 %-a volt gyári munkás, és több mint 80 %-a kisipari alkalmazott volt, akik között a zsidók sokkal nagyobb számban voltak jelen, mint a nagyipari alkalmazottak között. Bár részletes budapesti adatok nem 22 A zsidó kisiparosok gyermekeinek mintegy 55 %-a, míg a keresztény kisiparos gyerekek 59 %- a kapott egész tandíjmentességet. Az eltérés azzal magyarázható, hogy a zsidók között valamivel magasabb volt az elit iparosok száma, akik nagyobb hányadban fizettek tandíjat, mint a nem-elit iparosok és a kisszámú keresztény elit iparos. 3S5
