Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)

Andor Eszter: Zsidók és nem-zsidók a budapesti polgári iskolákban a XX. század elején: rekrutáció és iskolai teljesítmény

családok elsősorban a fiúgyermekeket küldték polgáriba, mivel a megterhelő anyagi befektetés náluk térülhetett meg, amennyiben növelte munkaerőpiaci esélyeiket, és akár kismértékű szakmai-társadalmi mobilitást is biztosíthatott számukra. Ezzel szemben a lányok iskoláztatása csak abban az esetben térült meg, ha a polgári elvégzése után — a szokásokkal ellentétben — munkába álltak, és nem csupán a háztartásban dolgoztak. Az pedig feltehetően elképzelhetetlen volt e hagyományos mentalitású családok számára, hogy a gyermekek nem a gyakorlati életben hasznosítható ismeretek, hanem valamiféle műveltség megszerzéséért járjanak iskolába. Azok az ismeretek azonban, amire egy a háztartást vezető és gyermekeket nevelő nőnek szüksége volt, a lányok otthon is elsajátíthatták.

A felekezeti polgárik rekrutációja

Bár a polgári iskolai tanulók többsége (az 1909/10-es tanévben 83 %-a) községi iskolába járt, meg kell említenünk a felekezeti és a magániskolákat is, amelyekben elsősorban lányok tanultak. Az adatok azt mutatják, hogy a felekezeti és magánpolgáriba járó gyerekek szülei között jóval több volt az életvitel és mentalitás tekintetében polgárosult elem, mint a községi iskolába járó tanulók szülei között. Polgárosultabbnak tekinthetők egyrészt a kisszámú középosztálybeli családok, másrészt pedig azok a kispolgársághoz tartozó szülök, akik foglalkozásuknak köszönhetően jobb anyagi helyzetben voltak, mint a polgáristák szüleinek többsége, és akiknek a szakmája viszonylag kevés nehéz fizikai munkával jár, ellenben feltételezi az írás-olvasás-számolás készségét és szabadpiaci gazdasági magatartásmintákat (pl. vállalkozói-gazdasági racionalitást, kockázatvállalást, versenykészséget, kapcsolatrendszert). Ennek értelmében a következő foglalkozási csoportokba tartozó szülőket tekinthetjük polgárosultabbnak: önálló iparosok és kereskedők, kereskedelmi alkalmazottak, és a kispolgárságon túlmenően a magánhivatalnokok, közép- és felsőszintű köztisztviselők, a szabadértelmiség és a magasabb szintű egzisztenciák.

381