Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Söptei Imre: Alapítás - fenntartás - működtetés. Viták az Államilag Segélyezett Kőszegi Magyar Polgári Fi- és Leányiskola anyagi ügyei körül (1872-1948)
Az 1913-ban, az Evangélikus Felsőbb Leánynevelö Intézetet szerették volna fenntartói leánygimnáziummá alakítani, ehhez nagyobb épületre lett volna szükségük. Ezért vetődött fel a polgári iskola átköltöztetésének ötlete. Az iskola tantestülete, Endrédi Gábor igazgatóval az élen, még az iskolaszékkel szemben is, a régi épületben maradás mellett érvelt. A vitát végül az anyagiak hiánya döntötte el. Sem a város sem a minisztérium nem vállalta a többletköltségeket.38 A fenntartás tényleges költségei Az iskola igazgatói szinte évről évre híven megjelentették a költségeket. Ezek két fő részből álltak. Az egyik a személyzet, a tanári kar és az iskolaszolga fizetése, illetve lakbére, a másik a dologi szükségletek. Mint már említettük annak nem lenne értelme, hogy a teljes számsort közzétegyük. Érdemes azonban az arányok érzékeltetésére kiemelni az első olyan év, az 1879/80. tanév számait, amikor már mind a hét osztály működött. Ekkor 3 rendes tanár (800 Ft/fő), 1 rendes tanárnő (600 Ft), 3 segédtanár és 1 segédtanámő (400 Ft/fő), 1 müsz. tanítónő (350 Ft), 1 jutalomdíjas tornatanító (200 Ft) valamint 1 szolga (200 Ft) fizetését és lakbérét (60-120 Ft) kellett biztosítani. Ehhez járult még az igazgató tiszteletdíja (200 Ft) és egy területi pótlék (100 Ft). Mindez összesen az adott évben 6172,80 Ft-ot tett ki. A dologi szükségletekre a minisztérium 868 Ft-ot utalt ki. Ebből 534 Ft az újonnan beszerzett bútorokra kellett. A fenntartási költségekre a hiánynak azonban csak a 80 %-át adták (334 Ft).39 A tanintézet fennállásának 20. évfordulójára Steierlein Gábor igazgató részletes statisztikát tett közzé. Ebben nemcsak a minisztérium és a város által juttatott összegeket adta meg, hanem a százalékos arányokat is kiszámolta. A 20 év alatt az iskola 203936 Ft bevételhez jutott, ebből az állam 167150 (81,96 %), a város 25081 Ft-tal (12,29 %) vette ki a részét. A tandíjakból 10701 (5,26 %), egyéb forrásból 1004 Ft (0,49 %) folyt be. A városi hozzájárulást részletezte is az igazgató. E szerint lakbér egyenértéknek tekintette évente az épület árának 6 %-át, az 1880-tól adott fűtőfa évente 190 Ft-ot ért, a hittan tanításra 200 Fl-ot utaltak ki. Ebből a kimutatásból kitűnik, hogy az éves házadót 180 Ft-ot is a 38 VaML KFL. Közig. ir. 494/1913. A Dunántúli Közművelődési Egylet közvetítési kísérleteire 261., 423. és 488/1913. 39 Értesítő 1878/79. és 1879/80. Kőszeg, 1880. 49-50. o. 357
