Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)

Bódy Zsombor-Szabó Zoltán: A Budapesti Kereskedelmi Akadémia 1860 és 1906 között végzett hallgatóinak rekrutációja és mobilitása

még jelentős csoportot tesznek ki a magánzók, háztulajdonosok és akadnak mezőgazdasági tulajdonosok is, ipariak azonban nem. (lásd 10., 11. és 12. táblázat)

A hallgatók azon csoportjának eloszlásai, amelynél az apák Budapestre vándoroltak, nagyjából megegyezik a fővárosiakéval, tehát egy generáció alatt a vidéki származásúak karriermintáik szempontjából már budapestiekké váltak, bár a két csoport arányait az is közelítheti egymáshoz, hogy a fővárosiak között is sok olyan lehet, akinek apja vidékről került Budapestre, még az Akadémiára került fia születése előtt, s így számomra ismeretlenül. A régi, vagy régebbi pestieket viszont sajnos nem tudom kiszűrni.

Felekezeti tagolásban vizsgálva az önálló-alkalmazott váltást az tűnik ki, hogy bár a keresztény apák között alacsonyabb volt az önállóak aránya, mint az izraelitáknál, mégis az előbbiek gyermekei a zsidó akadémistáknál nagyobb arányban maradtak önállóak. Ágazati szempontból határozott különbség, hogy míg a zsidóknál 37 % a pénzintézeti tisztviselők és főtisztviselők aránya e két kategóriákban, addig a keresztényeknél 63 %15; ennek megfelelően a minta pénzintézeti tisztviselői és főtisztviselői között valamivel alacsonyabb az izraeliták aránya, mint az összes hallgató között (70 % szemben 79 %-kal). A keresztényeknél ugyanakkor 16 % a közszolgálatban tevékenykedők aránya, ami messze meghaladja az egész minta megfelelő arányát (ez utóbbi 4 %). A főtisztviselők tisztviselőkhöz mért aránya nagyjából megegyezik az izraelitáknál és a keresztény felekezetek között (10-11 %). Az önálló fiúk között is megfigyelhetőek eltérések a felekezetek között. Az izraelitáknál az önállóak többsége kereskedő, míg a keresztényeknél ezek csak kisebbséget alkotnak (54 és 37 %), ugyanígy a földtulajdonosok aránya is magasabb az izraelitáknál, mint a keresztényeknél (19 és 7 %), a gyártulajdonosok viszont arányokban számolva a keresztények között szerepelnek nagyobb súllyal (13 és 19 %).

Összefoglalva elmondható tehát, hogy a keresztények a zsidóknál lényegesen nagyobb vonzalmat mutattak a banktisztviselői pálya iránt, noha az önállóalkalmazott váltást ugyanakkor az izraelitáknál kisebb arányban hajtották végre, (lásd 13., 14. és 15. táblázat)

Korszakok szerint bontva a mintát, szintén lényeges sajátosságok figyelhetők meg. A hallgatók legkorábbi csoportját, amelyre az apák és a fiúk vonatkozásá15 1928-ban a keresztény budapesti tisztviselők 20 %-a dolgozott a hitelügyben, a zsidóknak pedig 16 %-a. A hitelügy tisztviselőinek ekkor 40 %-a volt izraelita vallású, míg az összes magántisztviselőnek 46 %-a. Hoffman Dezső: A magántisztviselők szociális és gazdasági viszonyai Budapesten. Bp. [é. n.] Statisztikai közlemények. 74. o.

323