Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Bódy Zsombor-Szabó Zoltán: A Budapesti Kereskedelmi Akadémia 1860 és 1906 között végzett hallgatóinak rekrutációja és mobilitása
középső részéről a Kereskedelmi Akadémiát látogató diákok, az asszimiláció irányában eléggé nyitott neológ zsidó közösségek fiai voltak." Ezen túlmenően azonban további magyarázatot igényel Tolnának és Bács-Bodrognak az ország középső vidékeiből is kiemelkedő aránya. Elképzelhető, hogy a magyarázat az egy rokoni-üzleti kapcsolathálón belüli mintakövetésben rejlik. Bács-Bodrog megyéből az akadémiára kerültek 18 %-a testvér volt és további 30 % esetében pedig van esélye a rokonságnak. Figyelemre méltó, hogy a vidékről származó hallgatók nagyon nagy arányban falvakból és nem városokból érkeztek. A Bács-Bodrog megyéből származó diákok nagy többsége (65 %) községekből került ki. A szúrópróbaszerűen megvizsgált megyék közül Trencsényben 85 % ez az arány, Veszprémben 60 %, Hevesben 52 %, Biharban 45 %, Békésben pedig csak 27 %. Az ország északnyugati régiójából kikerült diákok rekrutációs sajátosságai térnek el leginkább a vidéki hallgatók átlagos eloszlásaitól, amennyiben e csoport sajátossága, hogy szinte száz százalékosan izraelitákból áll, s hogy körükben viszonylag magas a német anyanyelvűek aránya az összes vidékiek közti megfelelő arányhoz képest (34 % a 12 %-kal szemben, ami egyúttal azt is jelenti, hogy ebből a régióból származik az összes vidéki német anyanyelvű 55 %-a)11 12. Ugyanakkor itt a legmagasabb azok aránya akik a Kereskedelmi Akadémia elvégzése után Budapesten maradtak, mintegy 25 % és éppen Tolnában és Bács-Bodrogban a legalacsonyabb 16 %.13 Az apák, illetve gyámok foglalkozási, vagy társadalmi helyzete tekintetében a kép a következő: Az apák nagy többsége — 82 % —- önálló, az izraelitáknál ez az arány valamivel magasabb, a keresztényeknél viszont az alkalmazotti helyzetben lévők — nagyrészt tisztviselők — aránya nagyobb. Az önállóak legnagyobb része kereskedő, az ezt követő legnagyobb kategória a mezőgazdasági tulajdonosoké. Különösen magas e két csoport aránya az izraelita vallású apák között (63 és 10 %), míg a katolikusoknál viszonylag magasabbak az iparosok 11 A zsidóság különböző magyarországi csoportjairól, asszimilációs hajlandóságukról és iskoláztatási sajátosságaikról; Karády Viktor: Felekezeti státus cs iskolázási egyenlőtlenségek. In: Laczkó Miklós (szerk.): A tudománytól a tömegkultúráig. Bp. 1994. 125-168. o. 12 E régió megyéiben az izraelita vallásúak között még 1910-ben is 46 és 77 % között szóródik a német anyanyelvűek száma. Karády Viktor: Egyenlőtlen elmagyarosodás, avagy hogyan vált Magyarország magyar nyelvű országgá. In: Századvég. 1990/2. 13 Ez a régió, ahol összességében a magyarországi zsidóság 9%-a élt, adta a Kereskedelmi Akadémia hallgatóinak 13 %-át. Az északkeleti régió adta az összes hallgató 12 %-át, míg az ország zsidóságának 17 %-a élt itt (a keresztény hallgatók itt sem játszanak lényeges szerepet), Erdélyből pedig, mint említettük alig került ki hallgató. 316
