Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)

Karády Viktor: A középiskolai piac társadalomtörténeti problémái Magyarországon

önképzőkörök működési elvei (szabadsága, választott témakészlete), a fegyelmi eljárások és a kizárások körülményei és indokai, a cserkészcsapat, a sportolás, a felekezeti egyletek, esetleg a tánciskola szerepe az iskolai életben stb. Az iskolatörténeti monográfiákban, az értesítőkben éppúgy, mint a volt diákok emlékezéseiben rengeteg utalást találni erre a témavilágra, de ezek a „belső” (s legtöbbször „belső használatra szánt”), szubjektív megfigyelések igen ritkán képezik — például módszeres összehasonlítások segítségével — objektív vizsgálódás tárgyát. Pedig az iskolák így megfogalmazott „szelleme” a régi iskolarendszer strukturáló mechanizmusainak lényeges aspektusait engedné tisztázni. így minden bizonnyal erős összefüggéseket lehetne találni a „szellemiség” és az „intellektuális szelekció” színvonala (t. i. hogy a jobb vagy a gyengébb előképzettségű diákságot vonzza-e az iskola), vagy a fajlagos iskolai kínálat nyitottsága vagy zártsága között (például másvallásúak, zsidók, nemzetiségi allogének vagy alsóbb néposztályokból jövő gyerekek felé).

Saját kutatásaim során a budapesti, szegedi és jászberényi középiskolák tanulóira vonatkozó vizsgálatban találkoztam a „szellemiség” témájával, nevezetesen ennek torzulásain keresztül. Ezek a vizsgálatok ugyanis, melyek többek között a tanulmányi kitűnőség történelmi alakulását vették célba a különböző tárgyakból, a zsidó diákok tomajegyeinek igen gyors hanyatlását mutatták ki 1935 és 1943 között. Azelőtt a zsidók és nem zsidók megfelelő jegyei között a különbség (általában a zsidók hátrányára) történelmileg állandónak volt minősíthető és nem zsidó diákok átlagos tomajegyei 1935 után sem jeleztek semmiféle változást. Minden úgy történt tehát, mintha sok tornatanár a „mindennapi fasizmus” eluralkodása idején kétségessé tette volna a zsidó diákok jó tornajegyének lehetőségét, s evvel az intézményes testnevelési gyakorlatok kínálatát és a teljesítmények evvel járó normális elismerését mintegy megvonta volna a zsidóktól. Egy ilyen eredmény arra is figyelmeztet, hogy az iskolai kínálatot ne csak általánosságban, de a tanári magatartások szórására, a tanárok jegyosztó hatalmára, s különleges, esetleg (mint itt) kívülről, a „nagy” történelem mellékhatásaként indukált s az iskolákban érvényesülő értékrendszerre is lebontva próbáljuk meg értelmezni.

Az iskolai kereslet kérdésköre

Az iskolai piacon fellépő kereslet és a kínálat egyenlőtlen kapcsolatát fentebb már érintettem. Ezek szerint legtöbbször és legközvetlenebbül a kínálat váltja ki a kereslet alakulását, semmint fordítva. Mégis a kutatás inkább a megnyilvánuló keresletre vonatkozott eddig külföldön is, itthon is, hiszen a rendelkezésre álló

30