Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Bánki Horváth Mihály: A tanulók társadalmi rétegződése a kiskunfélegyházi gimnáziumban 1867-1918
A főgimnáziummá fejlesztésre az 1891/92-es tanévtől került sor. Az 1890-es évek elejétől az első világháború kitöréséig eltelt 25 év Félegyháza fénykora. Ekkor épülnek a legfényesebb középületek, ekkor a legpezsgőbb a helyi szellemi élet és talán legteljesebb az anyagi jólét. Mégis az ezekben az évtizedekben a főgimnáziumban tanulók társadalmi összetételét vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a szegényebb rétegekből származók fokozatosan kiszorulnak az itteni oktatásból. A jelenség magyarázata az, hogy a főgimnáziumi oktatás költségei — a nagyobb létszámú tanári kar eltartása és a megnövekedett eszközhiány miatt — jóval magasabbnak az algimnáziuméinál. Magasabb lett természetesen a tandíj is. Igaz, annyi kedvezményt tudtak biztosítani, hogy a máshol szokásos 60 koronás éves tandíjat csak a vidékiekre vetették ki, a helybeli diákok csak évi 40 koronát kellett, hogy fizessenek, de így is nagyon sokak számára zárultak be az iskola kapui. Voltak szülők, akik minden erőfeszítésük ellenére sem tudták gyermekük iskoláztatását fizetni. Ezeken a gyerekeken csak a tanács jóindulata vagy a csoda segíthetett. Csodában azonban csak ritkán bízhat valaki. A tehetséges Móra Ferenc esete, melyet megható novellájában, a „Szeptemberi emlék”-ben örökít meg, ezek közé a ritka csodák közé tartozott. Bár a „földbirtokos” Móra Márton nem kapott szegénységi bizonyítványt a tanácstól, hogy fiának tandíjmentességet szerezzen, Móra Ferencet tehetsége és szorgalma mégis csak bejuttatta az annyira áhított gimnáziumba.0 Az iskola a leginkább rászorulókon az 1896-ban alapított Petőfi Ifjúsági Segélyező Egyesület révén próbált segíteni. A segélyösszeget a helybeli bankok, gazdag polgárok adományaiból, valamint a főgimnáziumi évenkénti, e célra megrendezett hangversenyének jövedelméből adták össze.6 7 A segélyezés formái máshol is megszokottak voltak: a rászorulók az egyesület könyvtárából kölcsönözhették tankönyveiket, ruhasegélyben részesültek.8 Azok, akik a törvény szerint nem lettek tandíjmentesek — ám ettől pénzük még erre a célra nem került — tandíj segélyben részesülhettek. 6 Móra Ferenc: Daru utcától a Móra Ferenc utcáig. (A szöveget gondozta Veszíts Fcrencnc) Bp„ 1979. 38-48. o. 7 A kiskunfélegyházi városi katli. főgymnasium értesítője 1901/02., 11. o. 8 A kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium emlékkönyve fennállásának 150. évfordulója alkalmából. Kecskemét, 1959. 111. o. 299
