Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)

Varsányi Péter István: Egy protestáns "Nagytanoda" a változó hazában. A hódmezővásárhelyi református gimnázium története 1849-1914

a maga képéhez igazította e város és környéke foglalkoztatási struktúráját is. Az általunk vizsgált időszakban az első helyen — már ami származásukat illeti — egyaránt a földműves (1848-1849), illetve a kisbirtokos, bérlő (1910-1919) szülők gyermekei találhatók. Amíg 1848-1849-ben a 2. és 3. helyet az értelmi­ségi származásúak (papok, tanárok, tanítók, egyéb) gyermekei foglalták el, ötven év múltán e réteg iskoláskorú gyermekei a 4. és 6. helyre szorultak vissza; helyükre a kisiparos, kisvállalkozó kategória emelkedett. Meglehetősen magas számban találjuk 1910-1918 között a köztisztviselők és a kiskereskedők gyer­mekeit a tanulók összességében, de megjelennek olyan foglalkozások, amilye­nekkel 1848-1849-ben nem találkoztunk: kereskedelmi vállalkozó, magánzó, kereskedelmi és közlekedési segédszemélyzet (altiszt, segéd), járadékos stb. A változás viszonylag hü tükre a dualizmuskori átalakulásnak, benne egy mezővá­ros társadalmi átstrukturálódásának.46 3. táblázat A tanuló megoszlása a szülők (gyám, gondviselő) foglalkozása szerint Ev Foglalkozás 1848-1849 1910-1919 Kisbirtokos (100 hold alatt), bérlő 38,0 15,3 Kisiparos, kisvállalkozó (bánya) 15,0 13,5 Köztisztviselő 5,9 13,2 Pap, tanár, tanító 17,6 12,5 Kiskereskedő­11,2 Egyéb értelmiségi 17,6 7,4 Magánzó, eltartott­5,2 Középbirtokos, bérlő (100-1000 h. között)­4,2 Nyugdíjas tisztv. vagy értelmiségi­2,9 Kereskedelmi, közlekedési segédszemélyzet­2,0 Egyéb 5,9 12,6 Összesen: 100,0 100,0 46 Főginin. Ért. 1880-1918. 291

Next

/
Thumbnails
Contents