Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Varsányi Péter István: Egy protestáns "Nagytanoda" a változó hazában. A hódmezővásárhelyi református gimnázium története 1849-1914
sával megengedték a minisztériumhoz folyamodó katolikus szülök gyermekeinek, hogy a válasz megérkeztéig „leckére bocsáttassanak”, s csak nemleges döntés esetén kell tőlük megválni. (Nem kis megelégedéssel jegyezhette meg 1897-ben az akkori igazgató, Futó Mihály: „...maga után vonzotta a többi hitfelekezetek lelkesebb embereit is, jelezvén..., hogy ez a főgymnasium nem egy felekezet kizáró tulajdona, hanem Hód-Mező-Vásárhely közös büszkesége”.'" De azért arról nem feledkeztek meg, hogy a vásárhelyi gimnázium végeredményben egyházi intézmény. 1884-ben javasolta Bányai Sándor vallástanár, hogy minden tanórát imádsággal kezdjenek és végezzenek. A tanári kar nem nagyon respektálta ezt a túlbuzgóságot — egyelőre csak a vallástani órákra és az algimnázium növendékeire szorítkozva tartja az indítványt elfogadhatónak. A gimnázium felügyelősége — némi aggodalommal és fenntartással — csak úgy támogatja az indítványt, ha az imádkozást fokozatosan, fölfelé haladva, s csak az első óra kezdetén, az utolsó befejeztekor végzik. Bányai Sándor az imádságot úgy szerkesztette meg, hogy „... az senkinek felekezeti érzületét nem érinti”.41 42 Az ökumenizmus első megnyilvánulása ez ebben a tanintézetben. 1. táblázat A tanulók felekezeti megoszlása (%) Vallás Év Református Evangélikus Római katolikus Görög katolikus Izraelita Összesen 1848-1849 86,08,45,6 100 1857-1858 59,0 2,8 4,2 10,0 24,0 100 1880-1890 39,6 3,5 31,3 8,3 17,3 100 1901-1919 52,6 3,6 22,0 3,2 18,6 100 Nem volt mindenben ilyen felhőtlen a viszony a fenntartó egyház és a más vallású tanulók között. 1893-ban újfent rendezték a tandíjat: a református diák 24, a más vallású 28, az izraelita 40 forintot volt köteles fizetni. A helybeli zsidóság — diszkriminációt emlegetve — az iskola eljárása ellen a kormányhoz fordult panaszával. A presbitérium döntését azzal magyarázta, hogy az izraeliták esetében — tekintve, hogy csak egy négy osztályú iskolájuk van — „...az a viszon-szolgálát, amely e részben a többi felekezetek közt fennáll, náluk nincs 41 Futó Mihály: i. in. 177. o. 42 Uo. 230. o. 289
