Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Varsányi Péter István: Egy protestáns "Nagytanoda" a változó hazában. A hódmezővásárhelyi református gimnázium története 1849-1914
nemzetieskedünk”.20 A református középiskolák vezetői tisztában voltak azzal, hogy az akadémiai vagy egyetemi tanfolyamra készülő tanulókat a többieknél szigorúbb vizsgálatnak kell alávetni. Erre már 1848 előtt is volt kísérlet, mégha „...annak merev alakiságot vagy határozott sajátos elnevezést adtak volna”.21 Az abszolutizmus letűntével — legalábbis így gondolták akkoriban — minden olyan intézkedést a múltnak kell átadni, ami a kor szülötte volt: „...csak logikus dolognak gondolhatták, hogy az érettségi vizsgálatnak a helytartótanács követelte elnevezése és fonnája az autonóm protestánsokat nem kötelezheti”.22 Csakhogy az egyetemek, a királyi akadémiák a hozzájuk jelentkezőktől megkövetelték az érettségi bizonyítványt. A vásárhelyi gimnázium vezetése 1863. január 21-én kelt kérelmével azt szerette volna elérni, hogy — a debreceni gimnázium növendékeihez hasonlóan —- a főgimnáziumokat végzett tanítványaik különösebb nehézség nélkül nyerjenek felvételt. Csupán azt hagyták figyelmen kívül, hogy a hódmezővásárhelyi főgimnáziumnak még közel sem volt olyan tekintélye, elismertsége, mint a debreceninek. 1864. június 16-án érkezett meg a Helytartótanács intézkedése: az egyetemi vagy királyi akadémiai pályára készülő újaknak rendes érettségi bizonyítvánnyal kell rendelkezniük. Az e vizsgával szemben kidolgozott szabályok továbbra is érvényesek, protestáns tanintézetekben viszont az illetékes szuperintendensnek is jelen kell lennie, a bizonyítványokat neki kell ellenjegyeznie. Balogh Péter (1792-1870) szuperintendens ehhez a következő megjegyzést csatolta: „...ez alkalommal autonóm jogainkhoz szigorúan nem ragaszkodva, ...az érettségi vizsgálat főgymnasiu- munkban a kívánt módozat szerint tartassák meg”.23 A hódmezővásárhelyiek megint szorult helyzetbe kerültek: a helytartóság az érettségi bizonyítványok kiállításánál a fennálló szabályokra utal; ugyanakkor a református egyház ilyet — bár mindenben a debreceni szervezetet követik — nem ismer. A református egyházkerület 1864. augusztus 5-én felülbírálta szuperintendensét: eljárását nemcsak a múltra nézve helytelenítette, hanem az érettséginek ilyetén megtartását a jövőre egyenesen megtiltotta.24 A következmény nem is maradt el: mivel a vásárhelyi gimnázium diákjai — az egyházkerületi döntés miatt — az érettségit más tanintézetben tették le, megrendült a bizalom az iskola iránt. A növendékek 20 Garzó Imre: Élelem és abból merített gondolatok. Sajtó alá rendezte, jegyzetekkel ellátta Blazovich László cs Varsányi Péter István. Bp., 1978. 21 Futó Mihály: i. m. 135. o. 22 Uo. 23 Uo. 136. o. 24 Uo. 137. o. 283
