Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)

Bariska István: Az Entwurf és a Kőszegi Bencés Algimnázium

igényéről. Ezt példázza a bencés rend működése is a kőszegi algimnáziumban az Entwurf bevezetésének három esztendejében, 1850-1853 között. Az Entwurf bevezetése viszont azt, hogy megindult a tanügy modernizációja. Felülről a tartománnyá degradált ország keretein belül ugyan, német tannyelven, de megindult. S ezzel óhatatlan előkészítője lett a kiegyezést követő polgárosodásnak. Nemcsak az idő kérdése volt tehát az, hogy a kőszegi algimnázium „a haza Íróságának” szövegű homlokzati felirata újra valóság legyen, hanem a bencés rend magatartásán is múlott ez. Konzervatizmusa mindvégig megőrizte a nemzeti szellemet, a rendkívüli erőfeszítéseket, hatalmas túlmunkát kívánó Entwurf fegyelmezett végrehajtásával viszont maga is részese lett a tanügyi modernizációnak. A bencés oktatás és a magyar oktatástörténet ezer éves évfordulóján nagyon is méltányos arra emlékeztetni, hogy a kőszegi bencés algimnázium tantestülete is szinte önmagát múlta felül az „új rendszer” végrehajtása során. Egyszer már előfordult az 1677-es alapítású kőszegi gimnáziummal, hogy a megszűnés veszélye fenyegette. Ha a piarista rend nem vette volna át 1777-ben, akkor sorsa megpecsételődik. Ha a bencés rend nem vállalja az algimnázium működtetését 1850-ben, akkor ez ismét reális veszély lett volna. A pannonhalmi bencések tehát a középiskolai folytonosságot is jelentették Kőszegen. Az Entwurf „magyar alternatívájára” azonban ekkor még nem nyílt történelmi esély.

274