Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)

Bariska István: Az Entwurf és a Kőszegi Bencés Algimnázium

oktatásáról.21 Amikor 1850. május 31-én Hauer báró, soproni kerületi főispán a kerület polgármestereit mint kormánybiztosokat, illetve a sz. kir. városok magisztrátusát Ferdinánd Steme szemlekörútjáról értesítette, majd június 18-án az erről szóló utasítást a tantestület is megtárgyalta, nem félelmet, hanem reményt váltott ki a testületből. Abban bízott, hogy az intézet az „eredeti alapításánál fogva jogszerűen” fenntartható és mivel az iskolában a többség magyar nemzetiségű tanuló, ezért a magyar tannyelv is megtartható.22

Meg kell jegyezni, hogy a kőszegi bencés tanári kar Spáth Fulgent vezetése alatt mindent elkövetett, hogy megőrizze az oktatás folytonosságát és annak magyar nyelvűségét. Törekvései azonban illuzórikusak voltak az adott viszonyok között. Mert mindvégig ragaszkodott egyfelől ahhoz az illúzióhoz, hogy a fent említett, magyar szempontból alkotmányellenes hatalmi helyzetben fennmaradhat a jogszerűség, azaz a folytonosság. Másfelől ahhoz, hogy a város lakosságának német, de a tanulók magyar többsége ellenére nem kell bevezetni a német tannyelvet. Az intézeti autonómia és a tanulói tannyelvi majoritás jegyében foglalt állást az év során minden utasítással szemben. Az „új rendszerrel” szemben ennek ellenére nem emeltek elvi kifogásokat, csak a további feltételeiket fogalmazták meg: a görög nyelv rendkívüli státuszával és a magyar történelem-statisztika (földrajz) tantárgy oktatásával az osztrák helyett. Mindennek az ellenkezője történt. És Spáth Fulgentet rend- és tanártársa, Finck Jusztin váltotta fel az igazgatói székben.

A gimnázium osztrák mintájú újjászervezésének megalapozása

Az 1850/1851-es tanév ugyan az igazgatóváltás jegyében kezdődött, de nem ez a tény árulkodott a legjobban a bencés korszak legnagyobb fordulatáról, hanem a német tannyelv bevezetése. A soproni születésű báró Hauer István, a soproni cs. kir. kerület főispánja — aki anyai ágon a magyar Sigray-család tagja volt és magyarul is jól beszélt — még 1850. március 4-én Sopronból megküldte az erről

21 A tanulmányi felügyelői rendszerről: Geringer báró 1548/1850. sz. rendeleté 1850. január 30- án: Alt. ir. Nr. 4.; a tankönyvrcvízióról: 1850. február 26., Konf. Jgyzk. 5. ülés; a nemet tannyelv bevezetéséről: 1850. március 4., Konf. Jgyzk. 2. ülés; a tárgyak gyakorlatias oktatásáról. Sopron, 1850. április 16., Ált. ir. Nr. 3.; valamint Kőszeg, 1850. április 20., Konf. Jgyzk. 2. ülés

22 Hauer báró a tanulmányi felügyelő szemlekörútjáról. Sopron, 1850. május 31., Ált. ir. szám nélkül; a tantestület reagálása. Kőszeg, 1850. június 18., Konf. Jgyzk. 5. ülés

262