Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Stipkovits Ferenc: Körmen oktatástörténete. A város- és iskolamonográfia írás kérdései
Végül a szakma szabályai és a nagyközönség igényei közötti egyensúly megteremthetőségéről néhány gondolat. A tényszerűség, a hivatkozásokkal igazolt bizonyíthatóság, a kronológiai és tematikai sorrendiség, a nyelvezet stb. áll az egyik oldalon. A másikon pedig az, hogy a városban élő emberekhez is szól, nemcsak a szakmának írják az iskolatörténetet. A helyi olvasó szeretné fölfedezni a maga, vagy családja által ismert élményeket, helyzeteket, s benne önmagát és ismerőseit. Az egyes dolgozatok még kézirati állapotban voltak, amikor — a hagyományokkal rendelkező Honismereti Akadémia előadássorozatban — lehetőséget kaptak a szerzők munkáik bemutatására. Célunk elsősorban az olvasótoborzás, tudniillik a készülő könyv iránti érdeklődés felkeltése volt, de az előzetes kontrollra is gondoltunk. A nagyszámú közönség, a városi televízió és újság által tágított nyilvánosság további segítséget jelentett. A nagyközönség igényelte a minél több eredeti dokumentum, képanyag felhasználását, ehhez nem sajnálta a birtokában lévők felajánlását sem. így jutottunk eddig nem, vagy csak kevésbé ismert anyagokhoz. A végeredményt tekintve, a város oktatástörténetét feldolgozó két szerző, megközelítőleg azonos stílusban oldotta meg az elvállalt feladatot. A kezdetektől a XIX. század közepéig terjedő rész nem jelentett különösebb problémát a professzionista Tóth István Györgynek. Az 1848-1985 közötti időszak megírására pedig Kövesdi László nyugdíjas tanár vállalkozott. O is gyakorlott kutató és publikáló. Ez utóbbi 133 esztendő története hosszú levéltári kutatás és a szakirodalom elmélyült tanulmányozása után született meg. A könyv egyharmad részét teszi ki e két dolgozat, ami a magyar közoktatás helyi megvalósulását, annak sajátos színeit mutatja be. Körmend oktatástörténete teljesebb körű bemutatását szolgálja a könyv következő kétharmad részét elfoglaló iskolatörténet. Ebben kapott helyet a csak hajdanvolt és a ma is működő intézmények története. Hat szerző, kilenc iskola múltját ismerteti meg az olvasóval. A szerzőknek — egy kivétellel — nem csupán kutatási eredmények, hanem megélt élmények birtokában volt lehetőségük dolgozni. Mint ahogy az előre várható volt, az iskolatörténeti dolgozatok iránt volt a legnagyobb érdeklődés a Honismereti Akadémia előadásain, de a könyvbemutatón is. Iskolai jubileumok idején, vagy ahhoz közeli időszakban természetes ez a várakozás. A polgári iskola 1898-ban épült föl és kezdte meg működését, tehát hamarosan évfordulós ünnepség előtt áll. A gimnáziumot 1946 szeptemberében alapították, most ünnepli fennállása fél évszázados jubileumát. A szakmunkásképzés iskolaszerű keretben 1885-ben kezdődött Körmenden. A korábbi centenáriumi iskolatörténetet egészítettük ki és dolgoztuk át. A zeneiskola 1965-ben nyílt meg, harmincegy évről szól a történet. Az általános iskolák 236
