Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)

Mann Miklós: Oktatáspolitikusok és oktatáspolitikai koncepciók Magyarországon 1867-1944

egyetem tehermentesítése érdekében, másrészt, hogy a hallgatóság jelentős része kerülhessen a bűnös Budapest helyett „az egészségesebb és tisztább magyar levegőbe, amely a keresztény és nemzeti Magyarország felépítéséhez szükséges”. Végül a jelentkezők közötti válogatást azzal is indokolta, hogy a diplomások száma az ország teherbíróképességéhez képest túlzottan emelkedik. Haller tisztában volt azzal, hogy ez a korlátozás hátrányosan fogja érinteni a zsidóságot, bár eredeti törvényjavaslatában nem szerepelt sem faji, sem felekezeti szempont. Mégis nevéhez fűződik a Magyarország nemzetközi hírének is oly sokat ártó hírhedt numerus clausus törvény, amely politikai, vallási szempontból korlátozta az egyetemi felvételeket.

Ugyanakkor Haller István tevékenységéhez tartozik a Közgazdaság-tudó mányi Kar felállítása, amit a dualizmus korában már Jankovich Béla és Zichy János kultuszminiszterek kezdeményeztek. Az erről szóló törvény indoklásában rámutatott arra, hogy nem csak új kulturális életet, hanem új gazdasági szemléletet kell teremteni ebben az országban. Ezt elősegítheti Magyarország centrális fekvése, amely alkalmas arra, hogy „összekötő kapocs legyen Kelet és Nyugat között”. S amikor az ország újjáépítésére kerül sor, nagyon fontos, hogy legyenek olyan szakemberek, akiknek van „vállalkozási bátorsága... aki mer közgazdasági akciókba belefogni”. Vagyis ha azt akarjuk, hogy nekünk „magyar kereskedelmünk, magyar iparunk, magyar pénzvilágunk legyen, akkor olyan magyar iljúságot kell nevelni, amely megszerezte az iskolában a közgazdasági tudást...”.

A Teleki- és Bethlen-kormány kultuszminisztere 1920 és 1922 között Vass József volt. Ő is helytelenítette, hogy a magyar felsőoktatás a fővárosban koncentrálódott, s a decentralizálás gondolatát támogatta a menekült egyetemek — Kolozsvár és Pozsony — Szegedre, illetve Pécsre elhelyezésével összefüggésben. Nagyon helyesen úgy gondolta, hogy nem szabad a felsőoktatás kereteit az ország rossz anyagi helyzete miatt szűkíteni, „hanem arra kell törekednünk, hogy ebben a csonka Magyarországban a kultúrfölénynek ezt a vonalát és a kultúrtermelő munkának ezt a lendületét feltétlenül megtartsuk”. Ez a gondolat villant fel a kolozsvári és pozsonyi tudományegyetemek ideiglenes áthelyezéséről szóló törvényjavaslatának indoklásában is: a régi határok visszaállításáért most eredményesen csak „békés eszközökkel, a kultúra fegyverével küzdhetünk”, ezért minden eszközt meg kell ragadni, „hogy ellenséges szomszédaink feletti kultúrfölényünket továbbra is megtartsuk”.

Vass József kezdeményezte a tudományegyetemek névavatását. A debreceni tudományegyetem Tisza István, a budapesti pedig Pázmány Péter nevét vette fel.

205