Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)

B. Virághalmy Lea: Értékválság - értékváltás: egy múlt századi értelmiségi

nagynak, szabadnak óhajtott látni s nem a szellemi rabszolgaság bilincsei alatt nyögőnek...! E sötétség madarai... — a farizeusok édes testvérei —..., kiknek a népek vaksága éltető elemök..., mint az undok varangynak a börtönök penészes sötété; a felvilágosultság pedig a szúró napsugár, melyet az éjhez szokott szem kiállani nem képes... Ifjú éveimhez mérten, elég hosszú tapasztalás tanított meg, miként... a polgár háború csak a gyeplő szaggatta szenvedélyek s ritkán a józan szükség szülötte; miként annak legszájasabb szítói a körülmények változtával, mint engedetlenségükért megkorbácsolandó ebek hason csúsznak az új hatalom lábaihoz, hűséget esküdve azért, hogy nyomorú ajkuknak legyen mit megszegni a legelső fordulatnál... Ha te a magasságból le felé tekintve, uram király, felismernéd a lábaid alatti örvényben lappangó szörnyeket, úgy én, ki közöttük éltem s fajuknak egyike voltam, szinte ismerem őket, s nem követtem el árulást, midőn útálatos táborukat elhagyóm.”16

A regény korszakhatár volt Virághalmi életében. 12 évet töltött Bakonyban, de amit keresett, nem találta meg. Nem tudta, hogy Érteket az ember tetszésből nem alapíthat, csak alapozhat. Pestre költözött, a terézvárosi István térre (ma Klauzál tér), hogy itt próbáljon szerencsét 1863 végén. Az azévi rendkívül gyenge termés miatt ínségbe került országban a Pester Lloyd Gessellschaft egy központi magyar földmívelési és iparegyesület megalakítására mozgalmat indított. Virághalmi elfogadta kecsegtető ajánlatukat. A magyar társadalom termelő köreinek érdekét képviselő, szabadelvű eszmeiséget terjesztő s a német nyelvterület számára a magyar államiságot, kultúrát közvetítő Pester Lloyd szellemével azonosulva Virághalmi feltehetően tagja lett egy titkos közösségnek is, ahol látszólag átélhette azt, hogy „a gondolkodás, a tudomány főleg az igazság feltalálásának élménye, az ismeret birtoklásának gyönyöre révén vonz... Minél mélyebb összefüggések tárulnak fel előttünk, minél élesebben láthatjuk meg az egységet a különbözőségekben, annál kielégítőbb tudásunk, annál boldogítóbb élményt jelent a kutatóra nézve.”17 Az irodalom és a művészetek iránti fogékonysága, szeretete és a Pester Lloyd határtalan európai lehetőségei Virághalmit más dimenzióba röpítették; egy új, a kor embere számára felfoghatatlan, névtelensége miatt felelősségre nem vonható, ízlést formáló, sőt diktáló ereje révén a világot manipulálni képes régióba. Ennek első, Magyarország számára igen fontos és hasznos jele az a vállalkozás volt, amelynek keretében a magyarságot még mindig „szyttya ősembereknek”18 tekintő müveit Európa

16 Virághalmi F.: A király véclenczci /—//. Győr, 1862. 6-7, 201-202. o.

17 Wcninger A.: A szabadkőműves jelképek lélektani jelentősége. Budapest, 1946. 2-3. o.

18 Jókai M.: Miért nem ismerik az én nevezel a külföldön? (OSZK Kézirattár)

192