Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Dobri Mária: A Szombathelyi Magyar Társaság a királyi bölcseleti líceumban 1823-1836
attól, hogy a társaságokban tömörülő ifjúság körében politikai haladást, demokratikus fejlődést követelő közszellem alakul ki.39 A tiltó rendelkezés ellenére 1837-ben még tartottak ülést. A vármegye megpróbált közbejámi, és 1841-ben kérte, hogy vizsgálják meg a Társaság működése ellenkezik-e rendeletben foglaltakkal. A vizsgálatot lefolytató Dremistzer József győri főigazgató ugyan azt jelenti, hogy a Társaság működésének semmilyen politikai jellege nincs, ennek ellenére a Helytartótanács nem engedélyezte az újra megszervezést.40 Sőt 1845-ben megerősíti az 1836-ban kiadott tiltó rendelkezését. így 14 évi lelkes működés után a Szombathelyi Magyar Társaság felsőbb rendeletre megszűnt. A Társaság működésének értékelése Rövid, 14 éves működése alatt a Szombathelyi Magyar Társaság nyilván nem tölthetett be olyan jelentős szerepet a magyar nyelv és irodalom területén, mint az évtizedekig működő társaságok. Munkáját azonban mégis értékelnünk kell, ha arra gondolunk, hogy működésének ideje alatt 500-550 bölcseleti hallgató volt a tagja, akik az élet, a tudományos munka különböző területein vitték tovább az itt kapott alapot, s az írásbeli gyakorlatozás bizonyára jobb tanítókká, lelkészekké, ügyvédekké tette őket. Amikor a Társaságról, mint toliforgatást gyakorló, írásra ösztönző műhelyről beszélünk, nem arra gondolunk, hogy soraikból csupa nagy költő, író került ki (Frankenburg Adolf, Ney Ferenc személyében erre is van példa), hanem arra, hogy az összejövetelek módot nyújtottak és kedvet ébresztettek az irogatásra, és széles értelmiségi réteget neveltek. A Társaság működésében különösen értékelnünk kell azt, hogy a magyar nyelvű művelődés igényét ébresztgette a líceumi ifjúságban. 39 Bodolay: i. m. 45. o. 40 Vccscy Lajos: A Szombathelyi Magyar Társaság másfél évtizedes fennállása és rcformmunkás- sága I. In: Dunántúli Szemle 1944/5-6. sz. 180. o. 185
