Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)

Sasfi Csaba: A nagykanizsai és a keszthelyi gimnázium vonzáskörzete és a diákok lakóhelyi koncentrációja 1808 és 1848 között

népességet, amelyik az iskoláztatás révén tudta nagyobb számban hivatali, gazdatiszti, értelmiségi pályára küldeni fiait. Egyes — viszonylag kevés — település esetében pedig úgy tűnik, hogy a módos parasztság bizonyos rétegeiből is rendszeresen kerültek ki középfokú tanulmányokat folytató fiúk. Amire nem kaptunk választ eddigi vizsgálódásainkban az az, hogy a fentiekben elemzett településeket az iskoláztatás szempontjából mi különbözteti meg az adott terület többi, hasonlójellegű, de diákot a gimnáziumba nem vagy alig adó településétől.

A két zalai gimnázium beiskolázási körzetének vizsgálata megmutatja tehát, hogy egy olyan térségben, mint a dél-nyugat dunántúli, ahol amúgy hiányoztak a polgári fejlődés vezető szerepére hivatott szabad királyi városok, milyen településtípusokról és milyen területekrők kerültek ki nagyobb számban azok a gimnazisták, akik a polgárosuló magyar társadalom középosztályát és értelmiségét gyarapították a reformkorral kezdődően.

161