Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)

Sasfi Csaba: A nagykanizsai és a keszthelyi gimnázium vonzáskörzete és a diákok lakóhelyi koncentrációja 1808 és 1848 között

számú egerszegi gimnazista járt.58 Azonban mégis nagyságrendekkel elmarad a számuk a kanizsai 1000, vagy a keszthelyi közel 800 helyi diák mögött. Sajátos esettel van dolgunk, mert a Dunántúlon a kis Tolna megyét leszámítva ebben az időben minden megyeszékhelyen van gimnázium. Azt is tudhatjuk, hogy a XVIII. század végétől Egerszegen működött olyan nemzeti iskola, amiben a latin nyelv alapjait is oktatták, lehetővé téve a városi, vagy város környéki gyerekek gimnáziumba kerülését az alsóbb osztályok kihagyásával.59 A város nemcsak a megye igazgatási központja, hanem uradalmi központ és postahivatal, kórház és két patika is működött itt, továbbá kézműipara jelentős, forgalmi helyzete is jó volt, minek következtében közepes piackörzettel rendelkezve a megye mezővárosai közül kiemelkedett.60 A városból gimnáziumba kerülő diákság származási összetétele összességében átlagos, csak néhány vonatkozásban tér cl a többi, diákot nagyobb számban adó helység összes diákjának átlagaitól: a diákok kétharmada 1827 után kezdte tanulmányait, valamivel több a nemes szülök gyermeke közöttük. A szülők egyharmadánál van feltüntetve a foglalkozás, ami szerint az átlagnál nagyobb a kézművesek és lényegesen nagyobb a kereskedelemmel, szolgáltató iparral foglakozók fiainak aránya.

Érdemes a másik végletre példaként megemlíteni, hogy Sir idő muraközi mezővárosból — aminek az itt tárgyalt települések között legalacsonyabb a lélek- száma (1827-ben 259 lakos) és Nagykanizsától való távolsága is a legnagyobb — 17 diák tanult a nagykanizsai gimnáziumban. A szintén muraközi mezőváros Perlakról — Zalaegerszeg után — a legtöbb, 58 diák érkezik Nagykanizsára, hárommal több, mint Sümegről Keszthelyre.

Hasonló párhuzamot lehet felállítani a nagy népességű falvak esetében Alsódomború és Goricsány, illetve - az ezeknél kevésbé népes, de ezer lakos feletti - Zsid és Zalaszántó vonatkozásában is, amelyekben egyformán átlag feletti 1828-ban az adózó népesség aránya és főleg átlag alatti a humanista osztályba is járók mértéke, és — talán nem mellékesen — mind Festctics- uradalomhoz tartozó helységek. A 4-es típusba sorolt falvak egyébként meglehetősen sokféle településfajtát foglalnak egybe, elmosva ezzel lényegi különbségeket. A legtöbb jobbágy, paraszt szülő a somogyi Szentmiklóson lakott,

58 1778-1800 között például 37 egerszegi gyerek tanult a kőszegi gimnáziumban: v. ö. Kapillcr Imre: Zalai diákok Kőszegen... 59. O. 1808-1824 között pedig 29 egerszegi tanult Kőszegen.

59 Uo. továbbá Dcgrc Alajos - Simonffy Emil: A zalaegerszegi Központi Elemi Iskola története (1690-1949). Zalaegerszeg, 1975. cs Bcnczc Géza (közreadó): Zala megye leírása a reformkorban - két korabeli forrás alapján. In: Zalai Gyűjtemény 23. Zalaegerszeg, 1986. 121.0.

60 Bácskai Vera: i. m. 230-232. o. és Bcnczc Géza (közreadó): i. m. 121-122. o.

15S