Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Sasfi Csaba: A nagykanizsai és a keszthelyi gimnázium vonzáskörzete és a diákok lakóhelyi koncentrációja 1808 és 1848 között
dik a nagykanizsai vonzási terület településeiből, a keszthelyiéből pedig egyáltalán nem. Az Egerszegi járás a keszthelyi körzetből részesedik hasonlóan alacsony mértékben. Nagykanizsán a Muraköz és a Kapomaki járás, Keszthelyen elsősorban a Szántói, másodsorban a Tapolcai járás jelenti a tulajdonképpeni városkörnyéket. Az egy településre jutó diákok magas átlaga pedig mutatja a magukat nagy számú diákkal képviseltető mezővárosok járási elhelyezkedését a kanizsai körzetben a Muraközben. A keszthelyi körzetben pedig Sümeg és Tapolca nagyszámú diákja emeli meg a Tapolcai járás átlagát. A Marcali járás mindkét gimnázium esetében azonos arányban részesedik a vonzáskörzetből. A Kaposvári járás adatait is ideszámítva a két iskola vonzása Somogy megye nyugati részére szám szerint közel azonos. Ezek a viszonyok lényegesen eltérnek a két város piackörzeteinek viszonyaitól, amennyiben ez a somogyi rész Nagykanizsa tiszta piaekörzete.26 Látható tehát, hogy a különböző központi funkciók által kialakított körzetek jelentősen eltérhetnek egymástól. Úgy látszik a két gimnázium között nincs olyan nagy különbség (megközelíthetőség, presztízs stb.), mint a két város gazdasági súlya között.27 A vidéki diákok koncentrációja Az eddigiek során azt vizsgáltuk, hogy a két gimnázium hatása milyen irányokban és milyen távolságra terjedt ki. Ez az eljárás az iskolaszékhelyhez, mint központhoz kapcsolódó területeket jelöl ki, de a vonzási területen levő összes település között nagy különbségek lehetnek a középiskolai tanulmányokat végző gyerekek száma tekintetében. Ugyanazon a szükebb területen bizonyos helységek nagyobb, mások kisebb számban küldenek gyerekeket középiskolába. A továbbiakban arra teszünk kísérletet, hogy megállapítsuk, melyek azok a települési sajátosságok, amelyek bizonyos helységekből nagyobb számú gyerek középiskolába kerülését eredményezik. Vagyis azt kutatjuk, hogy milyen típusú helységekre koncentrálódik a vidéki diákság, és mi ennek a sűrűsödésnek a magyarázata, milyen területi, települési sajátosságok növelik a gimnáziumba jutás esélyét. A fenti cél érdekében egyrészt a vonzáskörzet fogalmát az eddigitől eltérő értelemben alkalmazzuk. Ugyanis a vonzáskörzet vizsgálatának logikája kettős: nemcsak azt vizsgálhatja, hogy egy középiskolába honnan, milyen irányból és 26 Bácskai Vera: Piackörzetek cs piacközpontok a Dél-Dunántúlon a 19. század első felében. In: Zalai Gyűjtemény 34. Gazdaságtörténeti tanulmányok. Zalaegerszeg, 1993. 213-249. o. 27 Uo. 143
