Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Sasfi Csaba: A nagykanizsai és a keszthelyi gimnázium vonzáskörzete és a diákok lakóhelyi koncentrációja 1808 és 1848 között
feladat lehet a három iskola között elterülő somogyi területen levő helységek középiskola—választásának feltárása a két somogyi gimnázium, a kaposvári és a csurgói anyakönyvi adatainak figyelembevételével. A másik figyelemre méltó tény a Dráván túli területekről érkező tanulók magas részaránya. A jelenség azért érdekes, mert ezen a területen, Kanizsához viszonylag közel Varasdon is van nagygimnázium.20 Egyelőre nem tudni pontosan, milyen indokai lehettek a meglepően erős, nyelvhatáron túli vonzásnak. Felmerül, hogy a horvát főnemesség körében elterjedt magyar orientációt a középbirtokos nemesség és a kisnemesség is követte21, és a közös szocializáció, a magyar nyelv tanulása miatt keresték fel a kanizsai gimnáziumot. Azonban a nemesek aránya ezek között a diákok közt alacsony, ezzel az iskoláztatási stratégiával tehát nem magyarázható a jelenség. Ugyanakkor magas a humanista osztályba járók aránya, ami azt jelzi, hogy nem elsősorban a „polgári” iskolai szint iránt volt kereslet. A részletek elemzése22 mutathatja meg, hogy a magyar nyelv elsajátítása, illetve a magyarországi politikai közélet vonzása, a kanizsai gimnázium ,jó híre”, vagy a sajátosan mobil társadalmi csoportok igényei magyarázzák ennek az iskolának az országhatáron mélyen túlnyúló hatását. Lehetőség van a két zalai gimnázium és a szomszédos Vas megyei kőszegi gimnázium arányainak 1808 és 1824 közötti mérlegszerű összevetésére. Ennek során az derül ki, hogy ebben az időszakban a kőszegi diákok 22 százaléka Zala 20 A jelenség Dcgré Alajosnak már feltűnt, ő a Dráván túli diákok arányát nemileg magasabbra teszi : Dcgrc Alajos: i. m. 204. o. 21 Karman, Igor: A diákok szociális és vallási hovatartozása a zágrábi főiskolákon az első világháborúig. In: Nemzetközi kultúrtörténeti szimpozion „Mogersdorf" 1976. Kőszegen. Szombathely, 1978. 321. o. Karman Kresiniir Nemeth müvét idézi, ami a zágrábi királyi akadémia 1791 és 1830 közötti történetét dolgozta fel. 22 Öt Dráván túli város, Varasd (26 diák), Zágráb (23), Kapronca (22), Verőce (17) és Daruvár (12) diákjait részletesebben is megnéztük. Az összesen 100 diák közül 8 esetében volt bejegyezve magyar nemzetiség, 7-nek volt egyértelműen magyar neve (Halász, Farkas, Somogyi stb.), de ezek közül csak egynek (Lcntulay) volt magyar a nemzetisége az anyakönyv szerint, ugyanakkor a valószínűsíthető testvérének horvát volt a bejegyzett nemzetisége. A diákok között 10-nek volt nemes szülője, 22-nek polgár, 34-nél pedig se rendi állás, se foglalkozás nem volt megadva. A humanista osztályokat is látogatók száma 52, csak humanista osztályba járók száma 40 volt. A diákok időbeli eloszlása meglepő: kétharmaduk 1827 után kezdte tanulmányait, városonként nézve csak a kaproncai gimnazistákra jellemző, hogy a vizsgált első két évtizedben koncentrálódik a nagyobb részük (64 %), a daruváriaknak pedig nagyjából egyenletes az eloszlásuk (50 %). Utóbbi adatok a felvetett indokok közül inkább a magyar nyelvű tanulmányokra utalnak. 140
