Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)

Csoma Zsigmond: Peter Jordan, az ausztriai és magyarországi agrárszakoktatás és mezőgazdaság szürke eminenciása. Adatok az osztrák-magyar és az európai mezőgazdasági kapcsolatokhoz a XVIII-XIX. század fordulóján

örökítették volna meg gondolataikat? Nagyváthy és Pethe Georgikon körüli munkássága sokkal szegényesebben lenne megítélhető, ha csak pár visszaemlékezés elevenítené fel munkásságukat, áldozatkész szakmai tevékenységüket. Márpedig Peter Jordan esetében ez történt, így a korabeli szakirodalom említései után a feledés szürke pora borította be emlékét és a lexikonok, bibliográfiák is csak elvétve írtak róla szűk szócikkekben.2

De ki volt egyáltalán Peter Jordan? Mit tudunk életéről, szakmai tevékenységéről, hatásáról, arról az emberről, akit mezőgazdának, agrártudósnak neveznek azok az életrajzi lexikonok, ahol neve egyáltalán szerepel?

Peter Jordan Tirolban, Sellrainban született 1751. február 2-án szegény családban, ahol állatőrző fiúként élt, amíg a falusi lelkész fel nem ismerte képességeit és az egyetemi tanulmányokra elő nem készítette.3 így került Göttingenbe, ahol orvosi és természettudományi tanulmányokba kezdett, amelyet 1780-tól már Bécsben folytatott. 1783-tól elnyerte a Bécsi Egyetem Természettörténeti, majd 1784-ben a Technológiai és Speciális Természettörténeti Tanszéket. Érdeklődése az észak-német területeken megfogalmazódó tudományos mező- gazdaság elmélete és gyakorlata irányába fordult. 1796 óta előadásokat tartott Bécsben az egyetemen, újszerűén a mezőgazdaság természettörténeti-tudomá- nyi, kémiai alapjairól. Ezzel megalapozta a felsőfokú mezőgazdasági oktatást Bécsben. Jordan 1803-ig ökonómiát és természettörténetet oktatott, különösen talaj-fizikát és élettant a Theresianumban. 1806-ban a császári Prattimonial birtokot, Vösendorf és Laxenburg uradalmát gondozta, és 1809-ig az előadásait is itt tartotta, kísérleteivel együtt a praktikus mezőgazdaság iránt érdeklődő diákjainak. Nagy szolgálatot tett az osztrák marhatenyésztésnek, a vérfrissítéssel, a svájci marhatörzsek, vérvonalak bevezetésével. De élenjárt a talajművelésben, a racionális művelés alkalmazásában, különösen pedig a saját maga által kitalált és kipróbált mezőgazdasági eszközök, kisgépek kísérleti használatával, így a mezőgazdasági tapasztalat és a természettudományos alapok felhasználásával.

2 Magyarországon teljesen ismeretlen a lexikonokban, életrajzgyüjtcményckbcn. Ausztriában is a feledés homálya fedi személyét, Konstant von Wurzbach életrajzi lexikonja pár soros életrajzot ad: Wurzbach, K.: Biografisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich... Wien, 1863. 266. o., az új Osztrák Életrajzi Lexikon is másfélszer hosszabb, alapjában azonban rövid ismertetést ad Jordánról: Santifaller, Leo (hg.): Österreichisches Biographisches Lexikon III. 1815-1950. Graz-Köln, 1965. 132. o. Nevét nem említette Wilhelm Abel sem alapvető agrár-történeti könyvében: Abel, W.: Geschichte der deutschen Landwirtschaft vom frühen Mittelalter bis zum XIX. Jahrhundert. In: Franz, Günther (hg.): Deutsche Agrargeschichte. Stuttgart, 1962.

3 Az életrajz: Österreichisches Biographisches Lexikon 1815-1950. IIL 1965. 132. oldaltól

116