Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Hoós Éva: Latin iskola vagy professzionális képzés. Iskolák a társadalmi elvárások hálójában a XVIII. század végén: a keszthelyi példa
és legények hasonló cselekedeteket, úgy körmeneteket, mind ájtatosságokat végeznek a tanárok jelenlétében. Újoncok felvétele a Szeplőtlen fogantatás, a legények közé való előléptetésük pedig a Szűz születésének ünnepén van.35 Az iskola fölött a convent guardiánja látja el a felügyeletet a Nagyméltóságú Úr egyetértésével; és a rendtartományi miniszter jelöli ki a rektort és az iskola prefektusát. 9° Milyen tankönyveket és szerzőket használnak az egyes osztályokban? Az elemi és a legalsó grammatikai osztályban Emmanuel Alvarez S. J. ,Jiudimenta."-ját tanulják; szerzőként az elemi osztályban Aesopus és Phaedrus meséit veszik. Történelemből ugyanebben az osztályban a történelmi alapismeretek első kötetét, földrajzból pedig a földgömbhöz, illetve Európához és Afrikához mindkét osztályban a Történelmi Alapismeretek 5. füzetét („opusculum 5tum Rhudimentorum Historicorum ”) használják.36 37 A második grammatikai osztályban a már előbb említett szerzők mellett tanítják Miltiadest, Themistoclest és Alkibiadest, akiket a közönségesen parvisták könyvének nevezett kötet tartalmaz. A középső grammatikai osztályban tanítják Emmanuel Alvarez második könyvét, azaz a syntaxist, amely a beszédszerkesztés nyolc részéről szól; történelemre ugyanezen osztályban a Történelmi Alapismeretek 3. füzetét, földrajzból pedig mind a középső, mind a legfelső grammatikai osztályban úgy Magyarországra és a kapcsolt részekre, mind Ázsiára és Amerikára a nagyszombati egyetem nyomdájából névtelenül kikerült müvet használják. Ugyanezen osztály magyarázatra szánt szerzője M. T. Cicero, a „Cato maior, de senectute” és az „Ad T. P. Atticum” dialogus. A felső grammatikai osztály rendes tananyagául továbbra is az előbb említett Alvarez-féle syntaxis szolgál. Történelemből a Történelmi Alapismeretek 4. füzetét tanulják, auktorként pedig a „Somnium Scipionis "A, M. T. Cicero nagyobb leveleit, Cicero „Officiorum” 1. könyvét, válogatott leveleit, továbbá Q. C. Ruffus könyvét az alexandriai háborúról 36 t. i. a Mária kongregációba 57 Valószínűleg Wagner Ferenc Rudimenta Historica, sive brevis facilisque Methodus .Juventutem Orthodoxiam Notitia historia imbuendi című művéről van szó, amelyet osztályok szerint hat kis kötetre osztva 1773-ig használtak elsősorban a jezsuita, de egyéb katolikus iskolákban is. Wagner tankönyvének első kiadása a nagyszombati nyomdából 1731-ből való. Ugyanezen a címen jelent meg Dufrene Miksa történelemkönyve, amely a német jezsuita provincia számára (ehhez tartozott Magyarország) a Wagnerével körülbelül egy időben készült, s használata szintén elterjedt volt magyarországi iskolákban. A két történelemkönyvet azonos címük és tartalmuk miatt, s mivel a szerző nevének feltüntetése nélkül jelentek meg, könnyű összekeverni: lásd Balassa Brúnó: A történettanítás múltja hazánkban. Pécs, 1929. 112