’56 Zalában. A forradalom eseményeinek Zala megyei dokumentumai 1956-1958 - Zalai Gyűjtemény 40. (Zalaegerszeg, 1996)

SRAGLI LAJOS: Munkások a forradalomban A zalai olajipar 1956-ban

korábban leállított kutak egy részét nem tudják újraindítani.

17 Az olajkutak leállítása, de az újraindítás is a szakmai szempontok messzemenő figyelembevételével történt. A folyamatos munkavégzést számos tényező akadályozta: a csökkentett energiaszolgáltatás, a közlekedési nehézségek, az anyaghiány, s november 5-e után a hiányos létszám, mert a munkások féltek a deportálástól.

18 A munkástanácsok ülésein számos javaslat hangzott el a vállalatok átszervezésére vonatkozóan. A Kőolajkutató és Feltáró Vállalat Dunántúli Kerülete Munkástanácsa kezdeményezte a kerület önálló vállalattá szervezését. A dunántúli és alföldi kőolajbányászati vállalatok csúcsbizottságainak ülése az összes kőolaj bányászati vállalat egységes vállalattá szervezésére tett javaslatot.

19 Az iparágon belül uralkodó helyzetre mutat rá a Zala megyei olajipari dolgozók összmunkástanácsa 1956. november 19-i ülésének egyik határozata: "Az összevont munkástanács megállapítja, hogy a felsőbb szervek a központi irányítás tekintetében a kőolaj iparágon belül teljesen tehetetlenek." Éppen ezért egy kőolajipari csúcsszerv felállítását indítványozták, amelybe minden vállalat két főt delegál. Ez a csúcsszerv lesz hivatott határozni minden olyan kérdésben, mely a vállalatok összességét érinti.

20 A munkástanácsoknak már kezdettől fogva személyi kérdésekkel is kellett foglalkozniuk. Az ellenvélemények ellenére is bizalmat szavaztak a régi igazgatóknak, bár azok aztán önmaguk kérték felfüggesztésüket. Az átszervezések következtében feleslegessé váltak a személyzetisek, a normások és néhány más munkakört betöltők. Elbocsájtásukra - éppen mint a párttitkárokéra - azonban nem került sor, hanem végzettségüknek, ismereteiknek megfelelő munkakörbe helyezték őket. A szervezett leépítések csak 1957 januárjától kezdődtek, s ennek a munkástanácsok pusztán végrehajtói voltak. Az üzemekből októberben még a karhatalmistákat sem kergették el, s miután alakulataik megszűntek, számukra az üzemekben biztosítottak megélhetést nyújtó állást.

21 A zalai olajipari üzemekben a forradalom október-novemberi eseményei békés természetűek voltak. A munkástanácsok mindvégig urai voltak a helyzetnek, az üzemeket károsodás nem érte. December elejétől a helyzet egyre inkább megválto17 Zala, 1956. nov. 27., továbbá: Zala Megyei Bíróság iratai T.B. 1/1958. IV. kötet Felhívás a dolgozókhoz, 1956. nov. 21. 18 Zala M. Bíróság iratai T.B. 1/1958. IV. köt. Jegyzőkönyv a Budafai Köolajtennelö Vállalat Munkástanácsa 1956. nov. 20-i üléséről. 19 Zala Megyei Főügyészség iratai, 1957., továbbá: Zala Megyei Bíróság iratai TB 1/1958. IV. köt. (Jegyzőkönyv a csúcsbizottságok üléséről, 1956. nov. 27.) 20 Zala Megyei Bíróság iratai TB 1/1958. IV. köt. 70. (Felhívás a dolgozókhoz, 1956. nov. 21.) 21 U.o. Munkástanácsi ülések jegyzőkönyvei