’56 Zalában. A forradalom eseményeinek Zala megyei dokumentumai 1956-1958 - Zalai Gyűjtemény 40. (Zalaegerszeg, 1996)

A FORRADALOM ESEMÉNYEINEK ZALA MEGYEI DOKUMENTUMAI

kivétel, amely csak erősíti a szabályt. De méginkább erősíti, igazolja, bizonyítja igazát az alábbi történet, amely minden kommentálás nélkül, egyszerű, hétköznapi krónikában is figyelmeztető, intő tanulság. Göcseji dombhátakra épült, szerte-szórt település Kustánszeg. Éveken át kisebb-nagyobb csorba esett a község hírnevén. El-elmaradt az adófizetésben, az állampolgári kötelezettségek teljesítésében, utolsóként ballagott a zalaegerszegi járás községei között. Oka? Nem volt nehéz a válasz. Kulákokból elég szép számmal adatott ide is, s a rend, a fegyelem, a becsületes élet - mármint a dolgozó parasztok élete - nem volt éppen ínyére e dologtalan népnek, s különösen nem az, hogy nekik is dolgozni kellett. Ha voltak is bajok Kustánszegen, az élet, az idö itt is járt kíméletlen gyorsasággal. S az október végi szárnyonjáró rossz hír hamarosan károgó hollóként telepedett a falu fölé. Ha igaz krónikás akarok lenni, nem hallgathatok el semmit, sivár valóságában kell elmondanom a történeteket. Október 27. A máskor oly csendes falu megbolydult. 100-150 főnyi csoport menetelt a község utcáin. Jelszavaik nyíltak, leplezetlenek voltak: Le a kommunistákkal! Kötelet a kommunistáknak! Kustán Kálmán (Tuli). Tuboly Sándor, Kustán Dávid, Kustán Gyula (Peti), Benkő Dezső haladtak az élen. Ugyan miért? Kiért? Tudták ezek az emberek, hogy mit cselekszenek? Nem nagyon. A "nemzeti hős" még ismeretlenül állt az események hátterében. Estére kelve a tanácsház udvarán gyülekezett a társaság. A tanácselnökért küldtek, kényszerítették, hogy adja át a kulcsokat. Máglya lobbant az esti szürkületben. Adófökönyvet, hivatalos iratokat égettek. S a kíméletlenül pusztító tűzláng felett vörös zászló lebbent. Simon Aladár kezében pergett a zászló rúdja, míg a lángok bele nem kaptak, hamuvá nem őrölték a vörös kelmét, s a késő esti szél égett ruha kesernyés illatát hordta a falu felett. Tuboly József kezében karó emelkedett magasra, s a tanács vörös csillagos táblája is a pusztítás martaléka lett. Késő estére járt már az idő, amikor látszólagosan elcsitultak a kedélyek, s a falu pihenőre tért. A vasárnap, október 28-a sem maradt csendes már. Délután az általános iskola udvarán gyülekeztek, hogy forradalmi tanácsot - igazabban, de nem merték kimondani, ellenforradalmi tanácsot - válasszanak. Itt sem tagadták meg önmagukat, az eseményeket gondosan előkészítők. A "forradalmi tanács" elnöke Tuboly György nyilas, a községi tanács elnöke Simon Károly - kupeckedésért elítélt - lett. Este a "jól végzett munka" tudatában ittak a sikerre. Itt lépett színre az események fö mozgató alakja. Düh Sándor kulák. 0 vendégelte meg a kifáradt társaságot, s 11 óra felé, amikor már elzsibbadt a józan ész, s a szesz lett a cselekedetek