’56 Zalában. A forradalom eseményeinek Zala megyei dokumentumai 1956-1958 - Zalai Gyűjtemény 40. (Zalaegerszeg, 1996)

A FORRADALOM ESEMÉNYEINEK ZALA MEGYEI DOKUMENTUMAI

215. Eszteregnye, 1956. december 8. Az eszteregnyei Községi Nemzeti Bizottság rendkívüli ülésének jegyzőkönyve Készült Eszteregnyén, 1956. december 8-án, a Községi Nemzeti Bizottság rendkívüli gyűlésén. Tárgy: A pénzügyőrség felhívásának nyugtalanító hatása. Jelen vannak: Dávid András vb. titkár, Kovács Mátyás vb. elnök, Bali Károly h. elnök, Péntek Lajos a Községi Nemzeti Bizottság elnöke, Varga János, Benke Lajos, Németh Lajos, Szilágyi Mihály, Kovács Lajos, Bednyák György, Tóth János, Horváth Lajos, Dávid Antal, Simon Lajos, Kovács István, Kosaras Pál, Krisics József, Németh János vb. és bizottsági tagok. Elnök üdvözli a megjelenteket, és ismerteti a gyűlés tárgyát. Szükségesnek látja a gyűlés egybehívását, mert a Községi Nemzeti Bizottság nem nézheti és hallhatja tétlenül a pénzügyőrség felhívásának a község dolgozóira tett hatását. A jelenlévők beszámolása és hozzászólása alapján a gyűlés megállapította a következőket: A pénzügyőrség felhívása, hogy minden termelő dec. 15-ig tegyen eleget borbejelentési kötelességének, a parasztság felháborodását váltotta ki. Mivel a Községi Nemzeti Bizottság legfőbb feladata, hogy a község nyugalmát, rendjét, az állam vezetői iránt való bizalmát biztosítsa, felkutassa a felháborodás alapvető okait, és a parasztság reális véleményét. A forradalom kitörése óta a népi sajtó és vezetékes rádió útján a parasztság tudomására hozott sajtó és kormánynyilatkozatok alapján a község dolgozói között az az általános vélemény alakult ki, hogy a Forradalmi Munkás-Paraszt kormány nemcsak elítéli, de meg is szünteti a Rákosi rendszer alatt kialakult, a parasztság túlnyomó többségét igazságtalanul sújtó adóztatási és beszolgáltatási rendszert, és helyette az egyenlő teherviselés alapján álló igazságos adóztatással biztosítja majd az állam fenntartását. Ez a kialakult vélemény nyugtatta meg és állította munkába a falu parasztságát. Most ez a vélemény megingott. A Rákosi adóztatási rendszer egyik súlyos és igazságtalan terhe volt a parasztságot és a munkásságot is közvetve sújtó borfogyasztási adó, melyet a pénzügyőrség által nyilvántartásba vett úgynevezett szabad bor után kellett fizetni a termelőnek. Súlyos és igazságtalan volt ez az adó, mert a termelőnek a szőlőterület után meg kellett először fizetni a gabona-földadót, majd a progresszivitásnál a szőlőterület ötszörösét véve számításba a gazdaság összes területénél, fizette az adótermészetü kenyérgabona, tojás, baromfi, takarmány, hús, sertés stb. beadást, az így számított gazdasági terület után kirótt jöve-