’56 Zalában. A forradalom eseményeinek Zala megyei dokumentumai 1956-1958 - Zalai Gyűjtemény 40. (Zalaegerszeg, 1996)

BÉRES KATALIN: Egy zalai kisfalu a forradalom idején Ozmánbük 1956

A tagosítások során is újabb sérelmek keletkeztek. A pár holddal rendelkező, de a TSZ-be belépni nem akaró gazdák földjeit betagosították, cserébe rosszabb minőségű földeket ajánlottak fel nekik. A TSZ a vagyonszerzés ellenére is rosszul működött. A munka sok volt, néha a "kulákok" segítségét kellett kérni, hogy cl tudják végezni az éppen aktuális feladatokat; fizetni pedig legfeljebb természetben tudtak. Gyakori volt a veszekedés, az elnökváltás, hamarosan megindult a szövetkezet eróziója. A kilépők természetesen nem vihették magukkal a bevitt vagyont, sőt a TSZ adósságának rájuk eső hányadát is büntetésül kifizettették velük. Sok kilépő emiatt adósságba keveredett, kénytelen volt eladni egyetlen tehenét vagy utolsó disznaját is. Ez a kényszer akadályozta meg, hogy a termelőszövetkezet végleg felbomoljék. Mint látható, 1950 és 56 között a falunak szinte alig volt lakója, akit ne ért volna valamiféle sérelem, törvénytelenség. A sok megaláztatás, az elkeseredés a budapesti forradalmi események hatására - megérlelte bennük a cselekvés gondolatát. Azonban a személyes szerepvállalásra a megfélemlített parasztság közül csak alig néhányan vállalkoztak. Egyikük így fogalmazta meg passzív magatartásuk okát: "Az a kutya, amelyiket egyszer megharaptak, mindig nyüszíteni fog." A szerepvállalók közül is kiemelkedik Paksa István személye, akit intelligenciája, éles esze, családi, rokoni kapcsolatai, az 50-es években tanúsított bátor magatartása predesztináltak az ozmánbüki forradalmi események vezető szerepére. A ma is élő Paksa István 1919-ben született tekintélyes, autodidakta műveltségű középparaszt családba. Szülei 33 holdon gazdálkodtak. (Ebből 12 hold volt az apai és 21 hold az anyai rész.) Apja, Paksa Kálmán 1938-tól 40-ig - haláláig - a község bírája volt, anyja Benedek Anna. olvasott parasztasszony. Testvérei közül a legidősebb. Jenő tanult tovább, s Zalaegerszegen lett törvényszéki bíró. Paksa István hat elemit végzett, mert képességei ellenére neki kellett otthon maradni, a családi birtokot művelni. A II. világháború alatt megjárta az orosz frontot, hadifogságba került, ahonnan még 1945-ben hazatért. Otthon belépett a független Kisgazdapárt helyi szervezetébe, amelynek titkára lett. A párt az 1945-ös választásokon 100%-os győzelmet aratott a faluban. Később, kiábrándulva a kilúgozott kisgazdapárt politikájából, ő is. mint a zalai párttagok többsége, átlépett a Demokrata Néppártba. A párt Zala megyei szervezete a 47-cs választásokra országgyűlési képviselőnek jelölte. Politikai szerepvállalása mellett aktívan 7 Paksa István visszaemlékezése. Büki János a forradalmi bizottság tagja mondta, miután Paksa kérdőre vonta passzivitásuk miatt. 8 dr. Paksa Jenő 1956-ban tagja volt a Zalaegerszegi Városi Forradalmi Bizottságnak és a Megyei Bíróságon alakult forradalmi bizottságnak is.